Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - VERESS LÁSZLÓ: Juhkiállítások (lektor: Tóth Imre)

kosanyag értékesebb részét a törzsjuhászatok között osztották szét és ugyancsak mesterséges termékenyítés útján hasznosították. Az 1975. évi kiállításon már a húsmerinó irányzat érvényesült. A nagydíjat a túrkevei Táncsics Tsz 100 kg feletti német húsmerinó keresztezett koscsoportja nyerte. A díj odaítélésekor a törzsjuhászatban elért 6,70 kg-os átlagos nyírósúlyt és a 144,4%-os szaporulatot is méltányolták. A tenyésztési nagydíjat első ízben a balatonszabadi November 7. Tsz nyerte el. (A kaposvári és balatonszabadi törzsjuhászatok megalapozásában Anker Alfonz szerzett évülhetetlen érdemeket). Aszkániai eredetű állományára húsmerinó kosokat vittek és anyajuhaikat sűrítve ellették. A kiállításon bemutatott anyajuhok átlagos éves teljesítménye 7,22 kg, nyírósúly 231%-os szaporulat volt. A lajoskomáromi és kislángi húsmerinó keresztezett koscsoportok joggal érdemelték ki az első díjat. A bábolnai új juhhibrid programjának mindhárom fajtajelöltjét és az ÁKI (Állattenyésztési Kutató Intézet) háromfajtás juhtenyésztési modelljét is (fésűsmerinó x svéd landrace x Suffolk) megtekinthették a látogatók. Az ISV (Ipari Sertéstenyésztő Vállalat) bárányhízlalási technológiát, a Hortobágyi ÁG új horfolk (merinóból kiinduló suffolkkal végzett fajtaátalakító keresztezés) fajtajelöltjét mutatta be. A 20 kiállító 250 juha között állandó díszletként szerepelt a cigája, a racka, s megjelent a sváb eredetű cikta juh is. Az 1980-as kiállításon 25 kiállító 295 juhot mutatott be. A nagydíjat ismét a túrkevei Táncsics koscsoportja, a legszebb kos díjat a törteli Dózsa, a legszebb anyajuh díjat a jászboldogházi Arany Kalász magyar merinó törzsjuhászata nyerte. Teljesítménydíjat kaptak a Lajta-Hansági ÁG, a Szentesi Termál és a balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz merinó törzsjuhászatai. Aranyérmet kaptak a lajta-hansági, állampusztai, szigetvári (korábban szentegáti) gazdaságok, a balmazújvárosi, lajoskomáromi, balatonszabadi, szentesi, kislángi, kocséri, és törteli törzsjuhászatok juhai. A kiállításokon 1975 és 1990 között bemutatott tömeges, jó húsformákkal rendelkező merinóállomány korszerű irányzatot képviselt. A 70-es években egyre szélesebb körben terjedő sűrített elletés azonban megtorpant, mert a kereskedők a kisebb súlyú bárányokat keresték, emiatt a szoptatási idő meghosszabbodott, az ellesi forgó még a sűrítve elletett juhászatokban is romlott. Az 1985-ös kiállításon a juhászatok teljesítménye alapján a kocséri, törteli, túrkevei, szentlászlói, siófoki (korábban balatonszabadi) tsz-ek törzsállományának ítéltek teljesítménydíjat. Nagydíjat kaptak a balmazújvárosi, lajoskomáromi, törteli törzsjuhászatok és az Állattenyésztő Közös Vállalat üllői telepének Ausztráliából zygótaként vásárolt és átültetésből született cormo x merinó keresztezett állománya. A kiállításon is újra láthatók voltak a bábolnai fajtajelöltek, a siófoki tsz Suffolk kosai, a mezőkeresztesi Arany Kalász Tsz corriedale x merinó keresztezett jerkéi, fríz, hamspshire és az új bolgár tejelő fajta, a pleveni néhány példánya. Az 1990. évi kiállításon 492 juh szerepelt, sajnos a tenyészkosok java része - 1948 óta első ízben nem talált új gazdára. Itt jelentkezett első alkalommal Lédeci Benő bácskai eredetű tejelő cigája állományával, mely az egy juhra eső 143 literes tejtermelésével az összes külföldről vásárolt tejelőfajtánál jobb eredményt ért el. A Lajta-Hansági ÁG új-zélandi corriedale, a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát rommey marsh fajtát mutatták be. A Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE) Kaposvári Kara 3 booroola, a Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) kismacsi kísérleti telepéről 3 szapora merinó fajtajelölt kost állított ki. A merinó választék tehát ismét bővült. Bár a kiállításon igen szép merinókat láthatott a közönség, a bemutatott anyag 32%-a nem merinó volt. A kiállítás rendezősége a jövőben járható hasznosítási irányok, a lehetséges haszonállat-előállító keresztezések és a munkatakarékos tartástechnológiák bemutatására - sajnos - nem fordított kellő gondot.