Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - VERESS LÁSZLÓ: Juhkiállítások (lektor: Tóth Imre)

1870 után Európa-szerte igen magas árat fizettek a karakul bárányok egy napos korban lenyúzott és igen nagy gonddal kikészített gereznáiért. 1894-ben kisebb állomány került az országba - 16 kos és 180 anyajuh -, melyeket először Kolozsmonostoron helyeztek el, később több uradalomban - Alsóság, Kisszékely - sikeresen próbálkoztak a tenyésztésével. Az alföldi rackával történt első keresztezésből származó bárányok igen értékes prémminőséget adtak. Tótmegyeri elektorál-negretti kos A parlagi fajtákat a századfordulóig összefoglaló nevén rackáknak nevezték. Feltehető, hogy korábban az erdélyi parlagi juhállomány is lényegesen nagyobb magyar racka fajtahányadot tartalmazott. Kolozsmonostoron a rackáktól ez időben 37,6 liter tejet fejtek. A magyar racka fehér és fekete változatait elsősorban érdekességként mutatták be, nemesítésére nem sok gondot fordítottak. A két világháború között A két világháború közötti évtizedekben folytatódott a kiállítási tevékenység. A tenyésztési nagydíjat az esetek kétharmadában fésűsmerinó, egyharmadában húsmerinó tenyészetek nyerték. A világháború után a híres derekegyházi Károlyi-uradalom a báró Weiss család tulajdonába került. Gróf Károlyi László törzsjuhászata Felgyőre került és változatlanul az elsők között szerepelt. A gyulavári Almássyés a békésföldvári Széchenyi-uradalmak juhászatai tűntek még ki az első díjért folytatott küzdelemben. Az egri főkáptalan nagyszögi juhászata első ízben 1927-ben kapott nagydíjat, és végig az élvonalban maradt. A hajdani 120 ezres juhászat 30 ezerre, az anyajuhászat 10-20 ezerre csökkent, de a 70 ezer kh-as birtok ez időtájt is Európa legnagyobb merinóállományával rendelkezett. Gábor József kismajori nyája a híres Fazekas-féle lekehalmi tenyészetből származott. Báró Hercog Mór esetei (Dévaványa) juhászata 1929-1934 között többször kapott első díjat a hazai fésűsmerinók csoportjában. A tiszadobi gróf Andrássy-uradalom juhászata ugyancsak 1930-ban kapott első alkalommal első díjat. Sztranyavszky Sándor nógrádmarcali birtokos fésűs juhaival 1933 és 1940 között 5 alkalommal kapott első díjat, 1939-ben nagydíjat. Az Esterházy-hitbizomány juhászata a merinók tejhasznosítása révén