Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok
Az áttelepedő családok közül most a dezséri (más néven dezericzky) Országh család birtoklástörténetét mutatjuk be.136 Az Országh família eredendően Trencsén vármegye déli részén élt: a 18. század közepe előtt a család Desericzky név alatt volt ismert. Deserica (magyarosított formában: Dezsér) falu Trencséntől nem messze délnyugatra található, a Szilézia felé vezető országút mellett, erről a faluról vette a család a nevét.137 A család ottani birtoklása ismert, bár kétségtelen, hogy a 19. század közepére más birtokos nemesek is megjelentek már a faluban. A Desericzky család két ágra szakadt.138 A Trencsénből származó ág két tagja áttelepedett a Dél-Dunántúlra, előbb Baranyában, később pedig Somogybán működtek. Ennek az ágnak a tagjai névben is elkülönültek, hiszen ők az előnevüket már dezséri formában használták, míg családnévként az „Országh” nevet szerepeltették. A famíliából elsőként Országh András (1726-1788) költözött Pécsre, aki a Pécsi Káptalanban kanonok, majd pedig hosszú időn keresztül a Papi Szeminárium (Papnövelde) direktora volt. A Káptalanon belül egyre fontosabb emberré vált, s Berényi pécsi püspök halála után ő irányította a pécsi egyházmegyét.139 Haláláig a pécsi Káptalan utca 2. szám alatti kanonoki házban lakott.140 Nem sokkal később öccse, Országh István is áttelepült, a hiteles helyi mutatók 1774-től jelzik jelenlétét Baranya vármegyében.141 Valószínűleg András volt testvére plenipotenciáriusa, s ő istápolhatta testvére pályafutását. 1780. szeptember 27-én Trencsén megyében, majd november 23-án Baranyában is kihirdette nemességét.142 Országh István tanult szakmája fiskális volt. 1790-ben már táblabíróvá választották. Bátyja egyházi befolyásával tekintélyes emberré vált, jelentősebb anyagi forrásokra tehetett szert. Bátyja 1774-ben megvásárolt a kincstártól egy, a Fő tér északi oldalán álló házat 2351 forintért. A városközpontban egy ilyen méretű épületet venni már jelentős vagyonra és befolyásra utal. Mivel Országh Andrásnak örökösei nem voltak, így vásárlásával famíliája vagyonát gyarapította, amit az is mutat, hogy 1782. december 6-án a nyolc évvel korábban vásárolt „előkelőén helyreállított házát" öccsének, Országh Istvánnak ajándékozta.143 Ezt a házat 1810-ben 35 631 forintra becsülték.144 A család pécsi társadalmi kapcsolataiból származtak azok a lehetőségek, amelyek a família tagjait egyre inkább Szigetvár környékéhez, s az ottani földesurakhoz kapcsolták. E nemesek közül emeljük ki a Pécsett telekkel és házzal rendelkező, 136 Nemesi előnevük írása 100 éven át igen eltérő volt. Kutatásaink során találkoztunk a desericzky, dezericzky, dezsericzky, dezericzki, derzsevitzki és dezséri alakkal is. 137 Fényes (1851): 1. 259. 138 Nagy (1860): 3. 294. 139 Boros (1985): 37. 140 Petrovich (1956): 42. 141 MNL BML Hiteles helyi források. 1774. 142 MNL BML IV. 1. a. 721/1780.; illetve Andretzky (1909): 25. 143 Madas (1978): 657-658. 144 Uo. 38
