Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

ben azon szándék, hogy birtokain színvonalas agrártermelést valósítson meg, hiszen szüksége volt minél nagyobb jövedelem realizálásra.237

Testvére, Pongrác (1786-1849) eljutott az országos érvényesülésig. Sárdon született, Kanizsán, Pécset, majd Győrben végezte tanulmányait. Ő is hamar beletanult a vármegyei hivatali tevékenységbe. Amikor bátyja országgyűlési követ lett, akkor Somssich Pongrácot szolgabíróvá választották. A vármegyei ellenzék egyik vezérévé vált.

Pongrác 1825-ben Somogy megye alispánja, de 1830-ban már alnádor, 1833- ban személynök, 1836-ban Baranya

megye főispánja lett. 1841-ben csá- ,, „ , „ , .

, , . ,, 7. kép: Somssich Pongrác (1786-1849)

szan-kiralyi kamaras címet szerzett, ^ *

udvari belső titkos tanácsos lett, megkapta a Leopold-rend középkeresztjét,

1845-ben pedig szolgálataiért grófi címet kapott a királytól.238

Somssich Pongrác is jelentősen növelte földjeit. Apjától mintegy 9000 holdat örökölt, amely földeknek Mike falu volt a központja, ahol 1812-ben kastélyt is épített. Mike azonban távol esett a vármegyei élet központjától, ezért az idő múlásával Kaposvárhoz közelebb próbált meg földekhez jutni. 1824-ben még Miklóssal együtt vette meg a megyeközponttól fél óra járásra sem lévő Kaposújlakot, majd négy évvel később megvásárolta Miklós részét, s 1831-ben felépítette a szarkavári dombon lévő kastélyt.239 Az ottani 2044 holdjához vette meg a tőle északra lévő, mintegy 5100 holdas Hetes községet az 1840-es évek elején.240 Somogy megyei tartózkodása esetén egyre inkább a kaposújlaki kastély vált központjává. Egyéb (most nem részletezendő) vásárlásokkal együtt az 1840-es évek közepén már 17 000 holdas somogyi birtokkal rendelkezett, de emellett volt egy háza Pécsett és Pest megyében is, ahol Domonyban vett egy birtokot és vele együtt egy kúriát.241

Somssich Pongrác felesége Zichy Julianna volt, aki a Zichyek köznemesi ágából származott.242 Négy gyermekük született a hosszú házasság alatt:

237 Somssich Miklós neves gazda is volt, különösen a juh- és a marhatenyésztés terén volt híres gazdasága.

238 Reiszig (1914): 513.; illetve Kaposi (2002): 79-80.

239 MNL SML XIII. 30. Vegyes összeírások 1795-1935. Kaposújlak, 1824/A.

240 MNL SML XIII. 30. Vegyes összeírások 1795-1935. 1841.; Vegyes iratok 1789-1849.

241 Kaposi (2002): 82-83.

242 A köznemesi Zichy família földjei Északkelet-Somogyban, Zala és Zieh falu környékén terültek el.

57