Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

takarmányraktárak stb.), már nem került sokba a tartás; uradalmon belül lehe­tett biztosítani a takarmány nagy részét; nem volt túlságosan magas a bér­költség, s járulékos haszna is volt az állománynak (trágya, másodnyírás stb.). A Somssich-uradalmak közül a legtöbb birkát a háború előtt a nagy legelőkkel bíró kivadári uradalomban tartották (3900), mellette Hetesen és Sárd-Sörnyén is 2000-2000 darabos állományt találunk; de még a nem túl nagy kiterjedésű patosfai gazdaságban, a jó minőségű zselici legelőkre alapozva is volt 1500 birka. Természetesen a vizesebb, nedvesebb Dráva menti területeken alig fog­lalkoztak juhtartással. A minőség magas volt: a merinói eddigre már minden­hol elterjedt, általában az electoral-negretti és a fésűs-gyapjas tartása szere­pel a listákon. Somssich Andor sárdi merinói állományával több kiállításon is díjat nyert.707 Nagy változás volt a 19. századi Somogy megyei állattartás rendszerében a sertéstartás gyors növekedése. Elsődlegesen a paraszti gazdaságokban vált fontossá (71%), de az uradalmak is foglalkoztak vele.708 Ugyanakkor a statisz­tikai adatok kevés valós információt biztosítanak az ágazat pontos megíté­lésére, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy az év mely szakaszában törté­nik a felmérés. A Somssich-uradalmak közül a Dráva menti babócsai birto­kok voltak a legjobb helyzetben, hiszen a folyó menti hatalmas erdőségek és erdei legelők, tisztások igen széles lehetőséget adtak a sertéstartásra. 1895-ben Somssich Béla gróf babócsai gazdaságában 1179 sertést írtak össze, mellette még a kivadári uradalomban volt egy 400 darabos állomány, a többi uradalom­ban ennél jóval kisebb méretet láthatunk; az összes Somssich-uradalomban 2314 darabot írtak össze. A fajtaváltás ezt az ágazatot is elérte: a régi rideg tartásúalc helyett egyre inkább a mangalicára specializálódtak, aminek költ­sége - mivel a majorsági hulladékon lehetett tartani - könnyen megoldhatóvá vált; emellett találunk még yorkshire-i állományt is például a sárdi-sörnyei gazdaságban. A babócsai uradalomban éves tenyészigazolvánnyal rendelkező mangalicakanokat értékesítettek.709 Adatainkból úgy tűnik, több gazdaságban inkább csak a házi fogyasztást akarták megoldani, esetenként kisebb mennyi­ség, uradalmanként körülbelül 50-100 darab kerülhetett piacra. A Somssich-uradalmak mindig híresek voltak a lótenyésztésről. A nemes lovak tartása kapcsán az első komoly lépések már a 18. században létrejöttek, főleg a Czindery család révén, akik keleti fajtákból alakítottak ki komoly állo­mányt.710 A reformkorban tovább javult az állomány; báró Fechtig, a lengyel­tóti uradalom bérlője telivérménest alakított ki;711 Hetes faluban (még mielőtt Somssich Pongrác megvette volna) Festetics Miklós gróf szervezésével elin-707 Országgyűlési almanach (1901): 342. 708 Széchenyi (1892): 23. 709 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1905. április 4.147. 710 Jankovich (1970): 263. 711 Hirsch (1903): 39-40. 154

Next

/
Thumbnails
Contents