Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

szűnt, de a takarmánynövények számára a szántó továbbra is szükséges volt. Az is látható, hogy vannak olyan uradalmak, amelyek kifejezetten nagy szántókkal rendelkeztek. Emeljük ki a kivadán gazdaságot, ahol korábban egyáltalán nem éltek úrbéresek, csakis majorsági alkalmazottak; de említhetjük a sörnyei gazdaságot (a táblázatban Sárd és Sörnye együttesen szerepel), amelynek 4100 holdjából 70% volt a szántó aránya a századfordulón.

A szántóföldi termelés növelésének lehetősége az egész országban a termelékenység emelésében rejlett, aminek egyik megoldási módja a gépesítés volt. Statisztikai adataink szerint 1895-ben mindegyik Somssich-uradalomban nagy számban használtak már gépeket. Lokomobilok, gőzcséplőgépek, vetőgépek, vasekék, rosták, boronák használata teljesen általánossá vált az 1890-es évekre. A legjobban gépesített gazdaság a sárdi-sörnyei volt, ahol 1912-ben két 8 lóerős gőzcséplő-garnitúra mellett egy gőzekekészlet is volt, nem is beszélve a 3 kévekötő és 2 marokrakó gépről.693 A technikai fejlesztéshez persze beruházásokra volt szükség. Az 1890-es években még a sörnyei hitbizományi birtokon is nagy hitelfelvételre került sor, aminek célja a technikai fejlesztés volt.694 A nagyobb hozzáadott értéket képviselő liszt előállítását Sárdon gőzmalom, a többi uradalomban pedig vízimalmok biztosították.695

Az agrárválság alatt jelentős lépések történtek az agrárium és az ipar kapcsolatainak erősítésére. Az ipari kereslet miatt egyre több gazdaság kezdett alapanyagok termelésével foglalkozni. Az egyik nagy újdonság a cukorrépa-termelés volt, hiszen az 1894-ben elindult kaposvári cukorgyár nagy kapacitású vállalat volt, ráadásul a Somssich-uradalmak vasúton könnyen elérhető helyeken feküdtek. Nem véletlen, hogy Babócsán, Kaposújlakon és Sárdon nagy területen termeltek cukorrépát.696 A háború alatt Somssich József patosfai uradalmát bérelte ki a MIR Rt. cukorrépa-termelés céljára. Egy másik lehetőség volt a dohánytermelés növelése. Mikére már a 19. század első felében telepítettek német dohánykertészeket, ahol aztán a dohánytermelés végigkísérte az egész 19. századot.697 A sörnyei gazdaságban a háború előtt 75 holdon foglalkoztak dohánytermeléssel. A piac adott volt, hiszen az állami dohánygyárak gyorsan szaporodtak, Dél-Dunántúlon, 1906-ban Pécsett is elkezdődött egy dohánygyár építése. Kereskedelmi magnak több uradalomban termeltek pillangósokat is. Több majorságban felbukkan a len termelése. Igazi különlegesség volt, hogy Patosfán 15 holdon cikóriát termeltek, amelynek vevője az 1906-ban két nagykanizsai kereskedő (Schwarz és Tauber) által alapított Patria pótkávégyár volt, amely később a multinacionális, 40 országban jelen lévő Franck-konszern kezébe került.698 Cikóriával persze nemcsak a nagybirtokok, hanem a paraszti

693 UjVÁRY (1914): 301-343.

694 MNL SML VII. 12. d. A sörnyei hitbizomány iratai. X. 1. doboz. 2. IM-iratok. No. 30.

695 Ujváry (1914): 338.; illetve Dóka (1989): 196.

696 Ujváry (1914): 325, 333, 338.

697 Lásd: Kaposi (2002/b): 82.; Fényes (1866): 360.

698 Kaposi (2014/c): 61-74.

151