Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok
próbálkozott egy Fejér megyei hölgy személyében, de a jegygyűrűt visszaküldték. Családja lényegében kitagadta, végül 1893 karácsonyán főbe lőtte magát.659 Testvérének, a tíz évvel fiatalabb Ödön grófnak nem csak a kadarkúti földjei voltak, hiszen a nagyapja, I. János gróf által vásárolt kivadári birtokokból is kapott (Bodviczát), ezenkívül övé volt még nagybátyja (József) révén a besenyői birtokokból is félezer hold, így az 1890-es évek elején összesen 1543 holddal rendelkezett.660 Ám a kadarkúti birtokokon ez sem segített. Somssich Ödön gróf a 20. század elején már nem sokat foglalkozott birtokával, a kastélyt átadta gyerekeinek, akik azonban nem akartak ott élni. A nagy kastély fenntarthatatlanná vált, így egy kisebb épületet emeltek mögötte, ahova az öreg gróf átköltözött. A régi kastélyból előbb bérletként vendégfogadó lett, a nagy park pedig konyhakert és vásártér, később pedig az egészet eladták a helyi izraelita hitközség vezetőjének, Rothschild Vilmosnak, aki a terület nagy részét kiparcellázta helyi lakosoknak.661 Az ekkor már Görgeteg faluhoz tartozó bessenyői birtokot a lábodi uradalom tulajdonosa, gróf Széchényi Aladár vette meg.662 Somssich Ödön 1916-ban halt meg, Kadarkúton temették el, maradék földjei máshoz kerültek, s ezzel Kadarkút 175 év után elveszett a Somssich család számára. Ödön gróf mindkét fia (Tihamér és ifj. Ödön) a katonai kezdetek után politikai pályára került, s a felvidéki területeken vettek birtokot maguknak, egyben előnyös házasságokat kötöttek. Az idősebb (babócsai) grófi ágnak is szembe kellett nézni a leszármazottak szaporodásával. Kanyarodjunk oda vissza, hogy 1842-ben és 1844-ben két uradalom került ehhez az ághoz: Somssich János gróf megvette a kivadári, míg fia, Adolf a babócsai uradalmat. A babócsai uradalommal nem is volt gond egyelőre, hiszen Adolf grófnak négy fia és két lánya volt, vagyis köztük szét lehetett osztani a birtokokat kisebb egységekre. A helyzet azért vált bonyolulttá, mert a babócsai birtokok Adolf gyermekei között öröklődtek, ám a kivadári birtokok apjuk, János gróf nevén voltak, vagyis abból nemcsak Adolf gyermekei, hanem második fia, János gyermekei (az előbb már emlegetett kadarkúti ág) is örököltek. Vagyis a kivadári birtoknak hirtelen 12 tulajdonosa lett, hat fiú és hat lány. A földek szétosztása János gróf halála után (1860) megtörtént, de 12 gyermek között birtokokat szétosztani nem könnyű.663 Bonyolította helyzetet, hogy Adolf babócsai uradalma is anyai és atyai örökségből származott, vagyis a két uradalom örökösök közötti megosztását egybe kellett vonni. 659 Somssich Iván életéhez és halálához lásd az öngyilkossága után megjelent egyre részletesebb cikkeket. Pesti Hírlap, 1893. december 27.; december 28.; december 31.; Budapesti Hírlap, 1893. december 27.; december 29.; december 31.; 1894. január 5.; General-Anzeiger, 1894. január 5.; Somogyi Újság, 1894. január 6. 660 Lásd: Gazdacímtár (1893): 239. 661 A parcellázáshoz: Pesti Hírlap, 1909. május 14.; Újság, 1925. december 22.; Magyar Földművelő, 1909. május 23. 662 Széchényi (1933): 129. 663 Somssich-Szőgyény (2005): 5. 143
