Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok
res ipari és kereskedelmi vállalkozó, Jánosi Engel Adolf írta ezeket a sorokat: „Biedermann ... kitűnő közgazdász volt; amikor 39 évvel ezelőtt megvette az üszögi és mozsgói birtokokat, az épületek düledező állapotban voltak, a szántóföldek elhanyagolva. Szüntelen fáradozásai révén rövid idő alatt mintagazdaságokat csinált belőlük.”6*1 A tulajdonos 1869-ben a mezőgazdászat terén tett törekvéseiért üszöghi és mosgói előnévvel nemesi címet kapott. Felesége Gumpel Erzsébet volt (akit férje után neveztek Biedermann Erzsébetnek is), akitől négy lánya született, valamennyinek fényes esküvő jutott. Közülük a legismertebb Charlotte (Sarolta) volt, aki báró Fejérváry Géza táborszernagy (1884-1903 között honvédelmi miniszter, 1905-1906 között miniszterelnök) felesége lett, s négy gyermekük született. A frigy létrejöttekor a báró már középkorú, a hölgy viszont még csak 18 éves volt, de jelentős hozománnyal rendelkezett. Fejérváry karrierjében a Biedermann-támogatás erősen érződött a későbbiekben. A dúsgazdag Biedermann Gusztáv 1880-ban meghalt. Érdekesen alakult birtokainak sorsa. Felesége haszonélvezete mellett működtek tovább a gazdaságok. Viszont újszerű megoldás volt, hogy az özvegy úgy döntött, hogy nem kívánja a négy lány közötti kapcsolatot megmételyezni örökségi kérdésekkel, ezért eladott minden birtokot, s az örökségrészeket készpénzben és értékpapírban fogja majd kiadni.641 642 Ezek egy része visszakerült Gusztáv testvére, Simon ágára (így például a közös mosgói földeket Ottó szerezte meg), más részük viszont külső vásárlókhoz került. Mindez Délkelet-Somogybán és Nyugat-Baranyában az 1880-1894 közötti korszakban jelentős földforgalmat generált. Mivel jól működő majorságokról volt szó, az értékesítés nem volt nehéz. A Magyarszentivánhoz (ma Királyegyháza) tartozó birtokrész, Gusztávműve, amely vasúti megállóval is rendelkezett, Berger Emilhez került.643 A Mosgó melletti Tótkeresztúr (ma Almáskeresztúr) Nádosy Kálmáné lett, ahol fiáról (Elek) elnevezve kiépítette az új tulajdonos a máig Elekmajornak hívott birtokrészt. A Szigetvártól nyugatra lévő Görösgál falu Biedermann-részét szintén Nádosy vette meg. (A Nádosyakkal a 6.4. fejezetben foglalkozunk.) A Ranódfapusztai részbirtokot Mándy Samu, a szentlőrinci uradalom bérlője vásárolta meg 1893-ban.644 De a legnagyobb tétel kétségkívül az üszögi birtoktest eladása volt. 1894-ben az 5500 holdas üszögi uradalmat a monoki Andrássyuradalom bérlőjének, Grósz Antalnak (Nagy Sándor országgyűlési képviselő apósának) adta el a tulajdonos 1,9 millió forintért a fundus instructussal és az évi terméssel együtt.645 (Mutatja a változásokat, hogy 1849-ben a 60 000 kát. holdas egész uradalom került ennyibe, most már a fejlesztések és egyebek miatt egy 5500 holdas maradékuradalom ért ugyanannyit.) Az új tulajdo641 Jánosi Engel (2008): 38. 642 Budapesti Hírlap, 1896. május 7. 643 Visszautalás a hajdani vásárlásra: Pécsi Figyelő, 1900. május 9. 644 Pécsi Napló, 1893. november 7.; Köztelek, 1893. november 15. 645 Pesti Napló, 1894. július 4. 138
