Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

csolatot mutatja a cég neve is: „Pécsi Tejcsarnok Biedermann Ottó és társai”.636 Agrárgazdasági fejlesztései közül kiemelkedik, hogy Biedermann egy értéktelen mosgói legelőn 30 holdas komlótelepet létesített. A szinte az egész országot sújtó filoxérajárvány idején felkarolta a szőlőtermelést: birtokán amerikai szőlővesszőtelepet létesített, s maga is két nagyobb szőlőt hozott létre, amihez amerikai alanyokra nemesített vesszőket használt föl. Gőzekével történő mélyszántási kísérletei igen eredményesek voltak. Sokat foglalkozott cukorrépatermeléssel, különböző cukorrépafajtákkal kísérletezett. De foglalkozott állattenyésztéssel is: 100 szimentáli tehénből álló telepe jó hírnévnek örvendett. Intenzív takarmánynövény-termelést végzett: bíborherevetései, takarmánykeverékei közismerten jó minőségűek voltak. Lótenyésztéséről csak annyit, hogy a honvédlovasságnak nevelt lovakat, s évi 20 csikót adott át a hadseregnek. Híres volt juhászata: Rezső báró híres nyájait is ő létesítette és adta át. Érdekes módon felesége is foglalkozott állattenyésztéssel, híres volt baromfitenyészete. Biedermann Ottó szép sikereket ért el az 1890. évi bécsi, valamint az 1896. évi millenniumi kiállításon, utóbbin állami aranyérmet kapott. Támogatta az egyesületi életet is, és sokat tett a nagyon gyorsan fejlődő, hatalmas kereskedelmi központtá váló Barcson a sertésszállások megvalósításáért.637 1905- ben, amikor az eszéki cukorgyár részvénytársaság megtartotta alakuló közgyűlését, Biedermann Ottót beválasztották az igazgatóságába.638 Biedermann viszonylag fiatalon, 53 évesen 1905-ben meghalt, számos pénzügyi problémát hagyva maga mögött.639 Végrendeletében vagyona haszonélvezetét feleségére hagyta, kiskorú gyermekei sokáig semmit nem láttak az örökségből, majd csak az 1920-as évektől meginduló, jó tíz évig tartó pereskedés eredményeképpen tudták az örökösök az özvegyet arra kényszeríteni, hogy adja át az örökséget.

Térjünk most vissza a família alapágaihoz, nevezetesen a birtokszerzők közül Gusztávhoz. A família ezen ága 45 éven át keresztül bírta a felosztásnál nekik jutó üszögi uradalom keleti részét, valamint a közös mosgói birtokrészt. Biedermann Gusztáv a kortársak szerint is szívesen tartózkodott a Pécs melletti üszögi, még a 18. század utolsó harmadában a Batthyányak által épített, barokk stílusú kastélyában. Birtokához még vásárolt is: 1859-ben 40 300 forintért (a valós érték feléért) árverésen szerezte meg a Mihalovichcsődtömegből Tésenyt,640 ami közvetlenül szomszédos volt az ő területével, így nem volt nehéz egy üzembe összeszervezni. Az uradalom tulajdonosa a birtokon jelentős mezőgazdasági fejlesztéseket hajtott végre. Nem véletlen, hogy eddig mindegyik birtokosnál azt láthattuk, hogy a tulajdonosok megértették a kor szavát, az uradalmakat fejleszteni kellett, hogy azok jelentős jövedelmet termeljenek. Biedermann Gusztávról személyes ismerője, az igen sike-636 Pécsi Figyelő, 1897. szeptember 29.

637 Köztelek, 1905. szeptember 30.

638 Pécsi Napló, 1905. szeptember 27.

639 Pesti Hírlap, 1926. február 16.

640 Borsy (2014): 132.

137