Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

A Biedermann névhez minőségi gazdálkodás is kellett: Biedermann Rezső híres gazdaságot hozott létre szentegáti birtokán. Ennek persze volt alapja is, hiszen elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát, bejárta Európát, tanulmányozta a nyugati agrárgazdaság működését. A szentegáti uradalom a 19. század vége felé 13 218 holdat tett ki. A tulajdonos szabályoztatta a patakokat, erdőket irtatott, mocsarakat csapolt le, a réteket alagcsöveztette. A kiterjedt gazdasági üzem a tiszti személyzeten kívül 278 cselédet foglalkoztatott. Mutatja az intenzív gazdálkodást, hogy 295 gazdasági épülettel rendelkeztek. Szántóföldi termelvényei között a gabonától az ipari növényekig, a takarmánytermelésig szinte minden szerepel, még cukorrépát is termeltek. Gőzgépeket használtak, s a kárászi majorságban villanyvilágítást építettek ki és 8 km mezei kisvasutat is létrehoztak. Az állatállomány kitűnő fajokból állt össze: 180 ló, 330 jármos ökör, 120 hízó ökör, 10 bivaly, 130 szimentáli és bonyhádi fajta tehén, 110 svájci növendékmarha és 5 tenyészbika szolgálta ki az igényeket. A juhászat terén is mintaértékű volt a gazdálkodás: 1200 Hampshire angol húsjuhval, valamint 2000 merinó birkával rendelkeztek. (Biedermann juhászatáról külön szakcikket írtak.)624 A sertésállomány 1200 darabos fehér mangalicából állt.625 1902-ben a szentegáti uradalomhoz tartozó kárászi pusztán egy, az Almás-patak mentén fekvő Millér nevű posványon 7 holdnyi területen halastavat alakított ki.626 (A mocsarak helyén lévő halastavak kialakítása ebben a korban közegészségügyi és egyben gazdasági kérdés is volt.) Biedermann Rezső rendszeresen részt vett különböző termékkiállításokon, ahol számos alkalommal díjat nyert.

A fenti 1895-1896. évi adatokat össze tudjuk vetni azokkal a statisztikai kimutatásokkal, amelyek a szentegáti uradalomról készültek az 1907. évi pécsi ipari kiállítás alkalmával. Biedermann Rezső bárónak külön pavilonja volt a kiállításon, ahol térképekkel, grafikonokkal mutatták be az uradalom gazdálkodását. Az adatok szerint az uradalom szántóföldi termelése 12 735 magyar holdra terjedt ki. A szántókon 5328 holdon kalászos növényt, 2646 holdon kapásnövényeket, 4761 holdon takarmánynövényeket termeltek. Az uradalom trágyázott területe 2356 holdat tett ki. A kalászosok termelési eredménye nagyjából a belterjesen működő országos átlagnak felelt meg, a holdankénti termékmennyiség az országos átlagnál magasabb volt. Az uradalom igásállománya 774, haszonállat-állománya 2607 darabból állt. Különösen szép eredményeket értek el a tejtermelés terén: 1898-1906 között az egy tehénre jutó tejhozam jó 40%-kal emelkedett.627

Turonyi Biedermann Rezső tevékenységével mélyen beírta nevét a szigetvári térség történetébe. Megszámlálhatatlan adományával, kezdeményezésé624 Köztelek, 1907. november 9.

625 Várady (1896): 535-536.

626 Pécsi Napló, 1902. július 13.

627 Az adatokhoz elemző bemutatás is társult: Köztelek, 1907. augusztus 28.

135