Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok
ból 640 darabos állományuk volt, s 130 anyakoca biztosította a szaporulatot. Akárcsak a környék uradalmaiban, itt is volt egy halastó, amelyben pontyot tenyésztettek, helyi értékesítésre. Volt két motoros malma a hercegnek, egyik Somogyszobon, a másik Inkén, ugyanott két téglaégetője is, amelyek az évi 600 000 darabos téglatermeléssel egyrészt az uradalmi építkezések hátterét adták, másrészt pedig pénzt is hoztak. A gazdaság magas szintű gépesítettségét mutatja, hogy az uradalomnak a háború előtt volt két 8 lóerős gőzcséplő készlete, egy Caterpillar dieselmotoros magánjáró szántógépe, és 5 kévekötő aratógépe. Foglalkoztak némi szőlőtermeléssel is: a filoxéra utáni időkben a legfontosabb borszőlőfajta a rizling lett.574 Ha mindezt összehasonlítjuk a térség más uradalmainak leírásaival, azt mondhatjuk, hogy a Hohenlohe-uradalom kétségkívül fejlett gazdaság volt.575 Az 1990-es években még élő volt alkalmazottak vagy leszármazottaik elbeszélései alapján tudunk egy keveset mondani a tulajdonos személyéről is. Az evangélikus vallású Hohenlohe herceg nem nagyon foglalkozott másokkal, meglehetősen zárkózott ember volt. Úgy egészében a magyar arisztokrácia nagy részét semmibe vette, alig akadt olyan helyi főrangú, akivel legalább jó kapcsolatokat ápolt volna. Rangban ilyen csak egy volt a közelben, mégpedig a szomszédos berzencei-csurgói uradalom tulajdonosa, herceg Festetics Tasziló. Hohenlohe távolságtartó magatartása miatt nem csoda, hogy az ő társaságát sem nagyon keresték. Alkalmazottait poroszos keménységgel kezelte (ez egyébként Festetics hercegre is igaz).576 Tisztviselői csak a megfelelő öltözékben jelenhettek meg előtte. A vadászszemélyzetet osztályokba sorolta és úgy fizette. Minden embere katonai feszességgel, szinte vigyázzállással fogadta. A herceg felesége korai halála után özvegy maradt, de egyben a nők gavallér barátjává vált, számos romantikus történet vagy legenda maradt utána. Növelte az elfogadottságát, hogy támogatta a környék egyházait, templomait, adományaira mindig lehetett számítani. Az evangélikus egyháznak biztosított adományai nemcsak Somogyszobon vagy Javorinán, hanem a német területeken is sokat számítottak; s kétségtelen, hogy a somogyszobi egyesített protestáns gyülekezetnek is nagy segítséget jelentett működése fenntartásában.577 Élete utolsó éveiben már alig tudott járni, s hordszékkel vitette ki magát a szarvaslesre.578 Az 1914 közepén elkezdődő háború az uradalmi gazdaságot és annak lakosságát is erősen megviselte. Mindjárt a háború elején Somogyszobról mintegy 100 főt hívtak be katonának, amivel igencsak megfogyatkozott a környéken a munkáskéz. A későbbiekben a kormány hadifoglyokat adott át a nagyobb birtokosoknak az agrártermelést növelendő, ám ez pótlásnak kevés volt, s haté-574 Ujváry (1914): 341. 575 Összevetésünk alapja: Ujváry (1914): 301-314. közti uradalmi kimutatás. 576 Nagy-Nagy (2004): 35. 577 Harangszó, 1926. június 13. 578 Nagy-Nagy (2004): 40. 126
