Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok
hatja azokat. Hohenlohe vállalta, hogy több helyen, így például a Poprádi-tónál, a Tengerszem alatt, a Békás-tavaknál stb. „...egy-egy menedékházat fog tetszése szerint vagy maga felépítetni, vagy ilyenek építését a magyarországi Kárpátegyesületnek megengedni”.534 A feltételek nyilván áldozattal jártak, ugyanakkor a mindenkori törvényeknek megfelelően biztosították a herceget arról, hogy egyéb birtokain háborítatlanul tevékenykedhessen. A vita még 1904 tavaszán is fellángolt, hiszen a politikai ellenzék nehezményezte, hogy a kérdés kapcsán a kormányzat hajdan úgy tárgyalt egy herceggel, mint „valami hatalommal”, s még olyan törvényjavaslat benyújtását is előrevetítették, amely a Magas-Tátra vidékén idegenek általi birtokvásárlást egyszerűen megtiltaná.535 A morvaszentjánosi uradalom Hohenlohe Keresztély herceg nemcsak a Magas-Tátrában, hanem Pozsony megyében, az ország északnyugati vidékén is hozzájutott egy nagyobb méretű uradalomhoz. Morvaszentjános és uradalma a Morva folyó bal partján, közvetlenül a cseh határon feküdt. A 19. század során sűrűn változtak a tulajdonosai: Keglevichek, Batthyányak, Zichyk, Jeszenákok és Erdődyek váltották egymást a falu és az uradalom élén. Az 1860-as évek második felében a dúsgazdag német arisztokrata vállalkozó, a később vasúti beruházásairól és karitatív tevékenységéről ismertté vált báró Hirsch Móritz kezébe került a nagybirtok. Mivel a terület kétharmada erdő volt, így nem véletlen, hogy a báró hatalmas vadászatokat tartott birtokán. Egyes adatok szerint Hirsch báró morvaszentjánosi birtoka számlálta Európában a legtöbb agancsot, mintegy 9000 darabot.536 A faluban lévő, reprezentatív kastélyt 1866-ban még a Zichyk építették, amely azonban leégett, de az uradalom megvásárlása után Hirsch Mór emeletes formában építtette újjá.537 A báró a morvaszentjánosi uradalomtól nem messze, Ógyallán is rendelkezett birtokkal, 1896-ban az ottani vadászkastély építkezését ellenőrizve váratlanul meghalt.538 A morvaszentjánosi uradalmat báró Hirsch Mórtól az 1890-es évek elején szerezte meg Hohenlohe herceg. Az uradalom területe a 19. század vége felé 12 375 hold volt. Ide tartozott a Morvaszentjános melletti Székelyfalu, Búrszentgyörgy, Búrszentmiklós, Búrszentpéter, Búrszentistván, Pozsonyzávod és Laskárújfalu. A terület mintegy kétharmada erdő volt, gazdag faállománnyal.539 Mellette 2775 hold szántóval és 1200 hold legelővel is rendelkeztek. A váltógazdaságban művelt gabona és a kukoricatermelés mellett foglalkoztak cukorrépa-termeléssel, valamint 450 holdon termeltek burgonyát, 13 holdon pedig francia kertészetet alakítottak ki. Sokat tettek a földek hasznosít534 Képviselőházi Napló (1904): 183-191. 535 Huszadik Század, 1904. április. 536 Vasárnapi Újság, 1901. 6. szám, 86. 537 Vende (1904): 115-116. 538 http://www.szombat.org/kultura-muveszetek/pekerman 539 Pesti Napló, 1916. október 27. 120
