Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok
igénybevétele stb. erősítette e réteg összetartozását, s egyben segített fenntartani e csoport zártságát.515 A Sziléziában élő hercegek kapcsolatba kerültek a Salamon Aladár tulajdonát képező észak-tátrai földekkel. Hohenlohe a Tátrában először 1878-ban járt, Javorinán és a Tengerszemnél. Egy évvel később a herceg 500 000 guldenért megvásárolta a javorinai és lándoki birtokot (a Jávorvölgyet és magát Javorinát, valamint a tőle keletre fekvő földeket).516 Javorina a 18. században egy kis goral falu volt. Lakossága főleg hegyvidéki állattartással, kisebb mértékben földműveléssel foglalkozott. 1759-ben az akkori tulajdonos egy kis vasművet hozott létre, amely valamennyire biztosabb megélhetést is eredményezett. 1873-ban azonban átadták a Kassa-Oderberg közti 362 km-es vasútvonalat,517 amely a környék iparos településeinek nagy előnyt jelentett. Javorina viszont 50 km-re feküdt a vasúttól, s ez iparának versenyhelyzetét rontotta. Az uradalom romló eredményei miatt az 1870-es évek második felében megpróbáltak életet lehelni a gazdálkodásba, ezért átalakították a menedzsmentet. Kégel Eduárd főerdész próbálta modernizálni a gazdálkodást, egy kis papírgyárat épített, valamint az ekkor fellendülőben lévő vadászat és turisztika felé fordult. A szarvasállomány frissítése céljából a felső-sziléziai Hohenlohe-birtokokról hoztak szarvasbikákat. Az eredményeket látva vette meg Hohenlohe herceg a javorinai uradalmat, s irányítására megtartotta vezetőként a főerdészt.518 A következő években az új tulajdonos folyamatosan bővítette az uradalmat. 1897-1898-ban Máriássy Ferenc örököseitől megvette Felsőhágit a Batizfalvi- és a Menguszfalvi-völggyel. Megvette a Poprádi-tavat is. Ehhez még 1904-ben a zsdjári úrbéresektől további birtokokat vásárolt a Bélai-Tátra déli oldalán, egészen a Béla-patak völgyéig. Nem volt azonban korlátlan a terjeszkedés lehetősége: amikor a Csorba-tó térsége bekerült a vásárlandók körébe, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter gyors elhatározással megvette a Szentiványi családtól a magyar kincstár részére a területet, nehogy a német herceg kezébe kerüljön.519 Mindenestül a saját tulajdonba került tátrai földek mérete mintegy 50 000 hold lehetett. Ehhez jöttek még azok a környező földek, amelyeket hosszú távú bérleti szerződésekkel használt.520 A herceg jelentősen átalakította Javorina falu életét. A vásárlás után azonnal megkezdődött a gazdaság felfejlesztése. Megpróbálták a törvényi rendelkezéseknek megfelelően rendbe tenni és egyben hasznosítani az erdőket. A fakitermelés és fafeldolgozás nem meglepetés, hiszen az a felvidéki uradalmak hagyományosan egyik legfontosabb üzemága volt. A semmire sem használható, öreg és beteg erdőket letarolták. Az ország alacsonyabban fekvő és erdők nélküli területei hatalmas keresletet biztosítottak faanyag iránt, így 515 A főúri fürdőélethez lásd: Kosa (1999): 174-206. 516 Kegel (2012): 52. 517 Uo. Lásd még: Abaúj-Torna és Kassa (1896): 253-254. 518 Kegel (2012): 52. 519 Huszadik Század, 1901. szeptember. 520 httpú/www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/h/hohen.html 117
