Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok
6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918). Esettanulmányok 6.1. A külföldi tulajdon erősödése: herceg Hohenlohe kaszói uradalma Az 1850 utáni időszakra vonatkozó típusesetek sorát egy olyan témával indítjuk, ami a 19. század vége felé, a 20. század elején igen nagy port vert föl szinte minden téren, ez pedig a külföldi arisztokraták, nagybirtokosok magyarországi birtokvásárlása és tulajdona. A vizsgált eset kutatását egy, az első világháború előtti birtokvásárlás körülményeinek különlegessége indította el. 1912-ben egy egyházi intézmény, az Esztergomi Főkáptalan eladta a 6097 holdas somogyszobi uradalmát a német Hohenlohe Kraft Keresztély hercegnek.492 A földvásárlás már akkor, és a későbbiekben is erős politikai vitákat idézett elő. Egyrészt a káptalani birtok kötött föld volt, amelynek az volt az alapfunkciója, hogy az abból nyert jövedelem az intézmény működését biztosítsa. Másrészt az sem tetszett a kisbirtokosok szószólóinak, hogy korábban ők már kérték a főkáptalant arra, hogy parcellázásra, kisgazdaságok kialakítására adjon bérbe pár száz holdat, de az következetesen elzárkózott a kérésüktől arra hivatkozva, hogy az egyházi birtok nem elidegeníthető.493 Harmadrészt külföldi személy számára Magyarországon földet vásárolni miniszteri engedélyköteles volt, s csak ritkán nyílt rá alkalom.494 Negyedszer: a baloldaliak azt emelték ki, hogy a birtok eladásával a káptalan az árok szélére lökött harmincnegyven embert, többnyire cselédet, akiknek megélhetése bizonytalanná vált, márpedig úgy kellett volna szerződést kötni, hogy az új tulajdonos biztosítsa az ottaniak további foglalkoztatását.495 Ráadásul fokozta a társadalmi feszültséget, hogy Hohenlohe herceg még ugyanazon évben a szomszédos nagybirtokok egy részét is megvásárolta, s ezzel egy 20 000 kát. holdas, lényegében egy tagban lévő, könnyen irányítható uradalomhoz jutott hozzá.496 Hohenlohe herceg vásárlása ösztönzött bennünket arra, hogy megvizsgáljuk, hogy ki is volt az új tulajdonos, voltak-e egyéb birtokai és gazdasági érdekeltségei a térségben, s egyáltalán milyen szándékok állhatták egy német mágnás magyarországi földvásárlása mögött? 492 A dolgozatban szereplő területi mértékegységek kát. holdban vannak megadva. 493 Lásd: Képviselőházi Napló (1916): az augusztus 25-i ülés. 494 Ehhez lásd: Kaposi (2013/a) tanulmányát. 495 Népszava, 1912. október 13. 496 A későbbiekben részletesen foglalkozunk ezzel a kérdéssel. 113
