Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

5. Birtokforgalmi változások a kapitalizmus kialakulásának idején (1850-1918)

hetünk ki: a Jankovich, a Somssich és az Inkey famíliát. Mindhárom famíliát jellemzi, hogy birtokaik szaporodásával a 19. század során (akár több családi ágon is) főrangú címeket szereztek. Esetükben azonban némileg megtévesztő lehet a birtok mérete, hiszen az a három família esetében 15 különböző családot (s így uradalmat) jelöl, vagyis az egy főre jutó birtokok lényegesen kisebb méretűek, mint az említett arisztokraták esetében.

De nem csak a világiak rendelkeztek óriási birtokokkal. Az egyházi intézmények is megőrizték befolyásukat a 20. század elejére. Az alábbi táblázatba a legnagyobb földdel rendelkező hat egyházi intézményt gyűjtöttük össze.

A legnagyobb földbirtokkal rendelkező egyházi intézmények Somogybán 1911-ben

No.

A birtokos egyházi intézmény neve

Az uradalmak központjai

Összes terület (kát. hold)

1.Veszprémi Püspökség

Karád, Igái

19 974

2.Magyar Kegyes Tanítórend

Mernye, Gölle, Nagydobsza

16 728

3.Tihanyi Apátság

Balatonendréd, Szántód

14 161

4.Veszprémi Káptalan

Kiüti

13 844

5.Esztergomi Káptalan

Somogyszob, Szenyér

13 030

6.Zselicszentjakabi Apátság

Lakócsa

6 768

Forrás: Gazdacímtár (1911) adatai alapján.

Látható, hogy Somogybán 1911-ben a hat legnagyobb egyházi földbirtok területe 84 505 holdat tett ki. Az egyházi uradalmak is alkalmazkodtak a gazdasági és társadalmi változásokhoz, s bár ebben a korban termelékenységben általában elmaradtak a fejlettebb világi nagybirtokoktól, hatalmas földjeikkel mégis meghatározó szerepük volt a térség életében. A fejlettséget illetően üdítő kivétel a piaristák mernyei uradalma, amelyről Tóth Tibor bizonyította, hogy a 19. század második felében gazdálkodásával kora egyik igen fejlett uradalmává vált.491 A világiaktól való különbség főleg abban állt, hogy az egyházi nagybirtokok jövedelméből az egyházi intézmények működtetésén túl általában valamilyen iskolát, szociális intézményt stb. finanszíroztak.

491 Lásd: Tóth (1977) munkáját.

111