Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

5. Birtokforgalmi változások a kapitalizmus kialakulásának idején (1850-1918)

zett, majd Kaposvárra került törvényszéki bírónak. Később ügyvédi irodát nyitott, majd 1896-tól országgyűlési képviselő, később földművelésügyi államtitkár, 1910-től pedig a megye főispánja lett.

Makfalvay Kiskorpád déli részén, a Kapos forrásától nyugatra lévő régi Pogácsáspusztán (nevezték Újpusztának is) vett egy 533 holdas birtokot, ahol kastélyt épített, mintagazdaságot hozott létre, s a területet elnevezték Kaposszéplak-pusztának.451 (A háború alatt, 1917-ben eladta birtokát a Ring Lipót és Samu cégnek.)

Kiskorpádhoz kötődött Kapotsfy Jenő 422 holdas birtoka is, amelyhez szintén tartozott egy úrilak. Kapotsfy régi jogász famíliából származott, aki Makfalvayhoz hasonlóan szintén jogi végzettséget szerzett, ügyvédként dolgozott, majd pedig politi- 19. kép: Makfalvay Géza (1844- kusi pályára lépve előbb képviselővé válasz- 1926), Somogy megye főispánja

20. kép: Makfalvay Géza kastélya Kaposszéplak-pusztán (ma Kiskorpád)

451 Reiszig (1914): 97.; illetve a területre: Gazdacímtár (1911).

101