Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

5. Birtokforgalmi változások a kapitalizmus kialakulásának idején (1850-1918)

17. kép: Kämmerer Ferenc kúriája Kastélyosdombón

Gödreszentmártont vette meg Nassaui Adolf hercegtől.446 (A birtokot az 1898. évi csődig megtartották. Érdekessége volt a vásárlásnak, hogy szinte teljes egészében hitelből vették meg, nem számolva a mezőgazdaság nehézségeivel, az agrárválsággal; nem véletlen, hogy el is úszott a birtok. Több mint 1 millió forint adósság gyűlt össze.)447

Míg a középbirtokosok száma és birtoka fogyott, addig a középnemesek vásárlásai esetében nem látunk ilyen tendenciát, sőt még kismértékű szaporodást is elkönyvelhetünk. Ugyanakkor rögzítenünk kell, hogy a csoport összetétele jelentősen megváltozott. Az eladásoknál azt láthattuk, hogy közülük nagyon sokan őrizték az erdő- és legelőelkülönítések utáni pár száz holdas maradványbirtokukat; nem nagyon akartak megválni földjeiktől. E rétegnek ugyanakkor nem nagyon lehetett pénze arra, hogy jelentősebb birtokokat vásároljon. Vannak viszont olyan eseteink, amikor a hivatali előmenetel, valamilyen vármegyei, járási, esetleg városi pozíció megszerzése már elégséges alapot adott arra, hogy birtokhoz jussanak. Az egyik példa lehet a Csépán család földszerzése Jákó faluban. A 19. század első felében a család két férfi tagja (Antal és József, testvérek) még alig pár tucat hold földdel rendelkezett Nagybajomban. Az 1850-1860-as években aztán Nagybajomtól délre, a nagy kiterjedésű Jákó faluban szereztek földet, mintegy 600-600 kát. holdat.448 Közülük Antal Somogy megye alispánja lett, aki egyben a református és az evangéli-446 Pécsi Figyelő, 1898. január 1.

447 Pécsi Figyelő, 1897. október 26.; Pécsi Figyelő, 1898. január 1.

448 Gazdacímtár (1893): 566.

99