Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása

település / fő

1676-1681

1682-1686

1687-1702

1703-1711

1712- 1716

Fülek /IV.

13

2

3

Uhorszka /V.

1

összesen

fő

8

11

110

50

18

I-V.

%

4

6

56

25

9

évi átlag

1,60

2,75

7,33

6,25

4,50

Amennyiben a bevándorlás éves átlagát tekintjük, akkor elmondhatjuk, hogy a bevándorlás hulláma 1687 és 1702 között tetőzött, évente átlagosan 7,33 fő érkezett a birtokra, ami hangsúlyozza a Koháryak, különösen pedig Koháry II. István ilyen irányú törekvéseinek hatását. A bevándorlást lényegében a Rákóczi-szabadságharc sem törte meg erősen, mivel ekkor 6,22 fővel számolhatunk esztendőnként, de a beköltözés intenzitása tovább csökkent a Rákóczi-kor után is.

A jövevények korábbi jogállása

A 290 jövevény 36%-áról tudjuk, hogy milyen jogállású volt előző lakóhelyén. A Koháry-birtokra érkezők között 18, korábban szabad emberről is olvashatunk. Az 1716-ban Szécsényben lakó Olasz Szűcs Mihály, a (balassa)gyarmati Kovács Janó előtte kovácsok voltak, más mesterséget űzött Laukonides János és Prhlik István, illetve a keszegi Krik Pál pásztorként dolgozott korábban, Libiak Ádám pedig Rimócon volt pásztor.197 A többiek előző foglalkozása nem ismert. A korábban földesúr alá nem tartozók közé sorolták ifjabb Bárány (Baran) Jánost is, akinek apja telepítette be (Balassa)Gyarmat Koháry-birtokhoz tartozó részét.198

A betelepülők előző lakóhelyéről ismert, hogy 10%-uk más magánföldbirtokos „birodalma alól” érkezett, 2%-uk pedig kincstári birtokról jött. A különféle birtokokról származók közül csupán hat gazdának volt menlevele!199 A többség feltehetően engedély nélkül szökhetett el előző földesurától. A jövevények 18%-a Koháry-birtokhoz tartozó településen belül vándorolt. A belső migrációt számottevőnek tarthatjuk, ez inkább a vizsgált területen belüli mozgást jelentette, ugyanis 53 esetből csupán hat alkalommal mutatható ki, hogy más Gömör vármegyei (Kokova, Pohorella) és Hont vármegyei (Csáb, Csábrágvarbók, Méznevelő) Koháry-birtokról érkeztek az említettek.200

197Szirácsik, 2007. 26., 74., 80., 79., 143., 55.

is,,íSzirácsik, 2007. 68.

IWA (balassa)gyarmati Knapkó Márton Bossányi Gábor földesúrtól váltotta ki magát, a zsélyi Kovács Pál Balassa Ádámtól, míg a keszegi Kersik András „mindenét eladta, maga helyett más jobbágyot állított”, amiről igazolása volt. A horti Szarasz Máténak és Tott Pálnak is „manu missionalisa vagyon”. A (balassa)gyarmati Liptanszky János menlevele viszont „ebben a háborúságos időben elveszett”. (Szirácsik, 2007. 72., 86-87., 143., 120., 124.)

““Szirácsik, 2007.

71