Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása

Visznekre költöző Nagy Györgyöt, mint a 35 esztendővel korábban Gyöngyösre érkező Gecsy Istvánt.184

Az időmegjelölésnél elsősorban az ott-tartózkodás időtartamát adták meg, például „van 20 esztendeje, hogy itt lakik”. Olykor a megérkezés dátumát jelölték meg, amit olyan emlékezetes történelmi eseményhez kapcsoltak, amely gyakorta meghatározta további életüket. A migráció dátumaként megnevezett események alapján megfigyelhetjük, hogy a korabeli lakosság számára melyek voltak a korszakhatárt jelentő történelmi események.185

A hollókői Nagy Mátyás apja Hollókőn hadnagy volt, „mikor keresztény bírta, meddig pedig a török Szécsényben és Hollókőbjen] lakott”, Rimócon élt.186 A gyöngyöspatai Nagy János Fülekről érkezett, „mióta Fülek elveszett, azóta itt lakik”, vagyis 1682-től, Sándor Krizsán pedig Lestről érkezett (Balassa)Gyarmatra „még Fülek veszedelmekor”.1*7 A keszegi Pásztor Antal a Hont vármegyei Alsópalojtáról akkor költözött el, amikor „a török Bécs alatt volt” 1683-ban.188 A (balassa)gyarmati Oravecz János az Árva vármegyei Nyisnyáról jött 1691-ben, „ottan kamara jobbágya volt Thököly rebelliója után”, Thököly fejedelemségének bukása pedig 1685-re tehető.189 A gyöngyöstarjáni Kerekes Gergely „Buda vételétől fogva itt lakik”, azaz 1686-tól.190 A keszegi Fabian György ,,Mind[en] nemzetsége csábrágvarbóki (Csabrágh Varbok) fél, Buda vételekor191 szakadott el onnét, azóta Szátokon (Szátok) lakott, onnét jött ide lakni, az apja a m[é]l[tósá]gos úr'92 kocsisa volt Buda vételekor, és ugyanottan is veszett Buda alatt, és akkor kicsiny volt, az apját nem is ismerte, az anyja vitte volt Szátokra (Szátok), azóta ottan szolgálgatott hol egynél, hol másnál”.193

A jövevények érkezésének negyven éve alatt azonban más kitüntetett történelmi események is történtek, így például a Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 között. A bécsi udvarhoz hű Koháryak birtokait ekkor elkobozták, mivel II. Rákóczi Ferenc állama kiterjedt ezekre a területekre is. A gazdák azonban ezt az időszakot az időmegjelölésnél „kifelejtették”. A Heves és Külső-Szolnok vármegyei birtokrészhez közeli Eger visszavételéről egy gazda esetében sem tettek említést, amely csatában a földbirtokos Koháry II. István éppúgy részt vett, mint a füleki, budai harcoknál. Ne felejtsük el, hogy Koháry II. István 1682 és 1685 között Thököly

184 Szirácsik, 2007.118., 112.

185 A történészi „mesterséges idő” mellett a korabeliek emlékezetének korszakait is figyelembe vettük, mert „Minden egyes kollektív emlékezet egy időben és térben jól behatárolt csoportot hordoz”. (Leduc, 2006. 98-99.)

186Szirácsik, 2007. 57.

187Szirácsik, 2007. 125., 71.

188 Szirácsik, 2007.142.

188Szirácsik, 2007. 69.

19nSzirácsik, 2007. 138.

1811686. szeptember 2-án szabadult fel Buda a török uralom alól.

192 A „méltóságos úr” megnevezés alatt Koháry II. Istvánt értették.

193 Szirácsik, 2007.144.

69