Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
Olykor még azt is megjegyezték, ha a betelepülőt a szülei gyermekkorában hozták a területre, amire az időközben felnőtté váló gazda gyakorta nem, vagy csak igen haloványan emlékezett. Az adácsi Rákos Mihály, Végh Mátyás és Teger Péter sem ismerte származását, emiatt írhatták róluk azt, hogy „gyermekségétől fogva itt nőtt, nevelkedett, az atyja hozta ide, akiről nem is emlékezik”, „mióta az anyja csecsét szopta itt nőtt, nevelkedett”, „maga sem tudja, honnan hozták ide”.163 A (balassajgyarmati Michaló Pált Sziléziából „az atyja a hátán hozta ki, itten nőtt, nevelkedett, de nem tudja micsoda helységből, vagy ki volt az ura”.'64 A zahorai Rosza János „minthogy elszakadásakor kicsiny volt, az ura ki lett légyen nem tudja”.165 Előfordult, hogy a jövevényeket befogadó közösség, esetleg az átöröklődő generációs emlékezet őrizte meg a betelepülés időpontját, esetleg annak módját. A gyöngyöstarjáni Kerekes Gergelyről úgy nyilatkoztak, bár „maga sem tudja, az atyja honnan hozta oda, az anyját sem ismerte, Buda vételétől fogva itt lakik”.166 A keszegi Bartosov Matyej Méznevelőről „szakadott volt el kicsiny korábfan], hatotta, hogy ott is a m[é]l[tósá]gos úr jobbágya volt az apja”.167 Hasonlóan a zsélyi Kati Pált „Óvári nemzetségnek mondják lenni, de kicsiny korában szakadott el onnét, itt nőtt, nevelkedett, azt sem tudja, ottan volt-e ura, vagy sem”.16* Figyelemmel kísérték viszont azt is, ha a gazda apja érkezett az adott településre, mint például a horti Litkej Márton és Litkei János esetében, akiknél megjegyezték, hogy Nógrád vármegyei „litkei nemzetség volt az atyja, maga itt született”.169 A helybeli gazdák mostohafiainak eredetét is figyelték. Az óvári Ferenc János például „Maga minden nemzetségestől ide való örökös, hanem a mostohái” hat éve érkeztek a Nógrád vármegyei (Karancs)Kesziből.170 A jövevények esetében is hasonló volt a helyzet. A Borosznokról származó (balassa)gyarmati Valah András „mostohafiai brezovaifelek, ottan az atyjuk is, Havay János a méltjóságos] úr örökös jobbágya volt”.171 172 Másfelől fontosnak tartották leszögezni, hogy a gyermek apja helybeli volt. A gyöngyöstarjáni Csiba Gergelyné fiáról, Varga Andrásról megemlítették, hogy ott született, „még az atyja is örökös ide való lakos jobbágy volt” f2 Koháry II. István egykori füleki kapitány füleki birtokán ilyen szempontból az apa, a család eredete kivételes hangsúlyt kapott. Szabó György „Itt lett a világra is”, Nagy Gergely „Itten nőtt, s nevelkedett”, Ozdinyi Pál „Itten lakos hajdan”. Míg máshol az apa kiléte 163 Szirácsik, 2007. 115-116. 164 Szirácsik, 2007. 73. '“Szirácsik, 2007. 83. '“Szirácsik, 2007. 138. '“Szirácsik, 2007. 146. '“Szirácsik, 2007.88. '“Szirácsik, 2007. 121., 123. 170 Szirácsik, 2007. 102. 171 Szirácsik, 2007. 74. 172 Szirácsik, 2007. 140. 67
