Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
Nógrád vármegyei birtokon élőnek határozott meg, de ekkor Zahora Hont vármegyéhez tartozott, bár a nógrádiak igyekeztek azt Nógrád vármegyéhez csatolni.155 A többi gazda Nógrád vármegyei volt. Az összeírt 39 településből csupán Gyöngyös, Adács, Visznek, Hort, Gyöngyöspata és Gyöngyöstarján terült el Heves és Külső-Szolnok vármegyében, mégis e hat helységben lakott a gazdák 35%-a.156 57 III. 1. 1. táblázat A helybeli és jövevény gazdák157 település gazda nem ismert helybeli jövevény fő fő% fő % fő % I. a szécsényi uradalom: Szécsény 93 38 41 5 5 50 54 Varbó 19 0 0 18 95 1 5 Trázs 11 0 0 11 100 0 0 Nagy- és Kiscsitár 18 0 0 14 78 4 22 Lóc 7 0 0 6 86 1 14 Sipek 3 0 0 2 67 1 33 Rimóc 7 0 0 3 43 4 57 Hollókő 6 0 0 1 17 5 83 Ecseg 31 2 6 19 61 10 32 Szakái 6 0 0 6 100 0 0 összesen 201 40 20 85 42 76 38 II. a zsélyi uradalom: (Balassa) Gyarmat 39 3 8 0 0 36 92 Zahora 9 0 0 0 0 9 100 Zsély 25 0 0 20 80 5 20 Szklabonya 8 0 0 0 0 8 100 Kisújfalu 10 0 0 3 30 7 70 Óvár 16 0 0 16 100 0 0 Bússá 19 0 0 19 100 0 0 Kiszellő 2 2 100 0 0 0 0 összesen 128 5 4 58 45 65 51 III. a gyöngyösi uradalom: Gyöngyös 70 26 37 17 24 27 39 155Szirácsik, „Rákóczy levelek”. 2005.224. 156 A Heves és Külső-Szolnok vármegyei Gyöngyöspatán és Gyöngyöstarjánban 17 szőlőművelő extraneust is összeírtak, akik nem az adott településen éltek. A 12 gyöngyöstarjáni extraneusról tudjuk, többségük olyan településen lakott, ahol a Koháryaknak birtokrészük volt, vagyis Gyöngyösön, Gyöngyöspatán, de csak Molnár Gergely nevét találhatjuk a Koháryak gyöngyösi birtokrészének összeírásában. Négy extraneus élt más birtokos településén, azaz Gyöngyösorosziban, Szurdokpüspökiben és Rédén. Az extraneusokat a jelen elemzés során a továbbiakban nem vettük figyelembe. i57Szirácsik, 2007. 64
