Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

II. A Koháry-Coburg család és birtokaik

nyú birtokgyarapodásnak Alsó-Ausztriában az ebenthali és walterskircheni ura­dalmak tekinthetők. A Koháryak birtokgyarapodása Koháry Pétertől Koháry Andrásig megfigyel­hető. A XVII-XVIII. századi birtokszerzések jórészt kikerültek a család kezéből Koháry Ferenc 1826. évi elhunytáig zálogbirtokok visszaadása, a rokon családok­kal való egyezség következtében. A területváltozás hatására jelentős földrajzi vál­tozás figyelhető meg a birtokokat tekintve, hiszen a Hont, Gömör, Nógrád, Heves és Külső-Szolnok, Pest-Pilis-Solt vármegyékre kiterjedő birtokhálózat jobbára Hont és Gömör vármegyére csökkent, csak kisebb birtokok maradtak a többi vár­megyében, illetve a korszak folyamán jelentősebbé vált az Alsó-Ausztriában hú­zódó uradalmaik szerepe. A Koháry család jószága, főként pedig a Kárpát-medencében lévő földbirtokai gróf Koháry II. István országbíró idejében váltak a legnagyobbá, hiszen birtokai­nak kiterjesztésében buzgó földesúr volt. Célja az apai és anyai ági örökség meg­tartása és megszerzése lehetett. Az anyai ágon kegyvesztett vagy magvaszakadt rokonainak, így Balassa III. Imrének és Wesselényi II. Ferenc nádornak a birtokait sikerült elnyernie különféle módokon. Segítségére volt ebben az uralkodó iránti töretlen hűsége és a saját érdemei. Ahogy kortársa, Gyöngyösi István megjegyezte, „tekéletes hűségét megösmérő és azt jutalmazni kévánójó ura, koronás királya, azki tudniillik mind jószágabéli értékét nevezetesen bővítette, mind tiszteinek méltóságos állapotját garádicsonként nagyobbította”.110 Koháry II. István másik célja a család biztonságának a megteremtése lehetett. Aggódó anyja, Koháry I. Istvánná Balassa Judit Szitnyán, 1680. január 19-én kelt leveléből is ezt olvashatjuk ki: „... Én nem tudom, miért szerzel az Jószágot, ha magadnak nyugodalmas életet nem kívánsz. Csak mások élnek könnyebben, az te nagy faratsagod után, mint magad Jószágod hasznából ...”.m Koháry II. István a birtokaiból fakadó előnyöket akkor sem élvezhette, amikor a bécsi udvarhoz való hűsége miatt a Thököly-felkelés, illetve a Rákóczi-szabadságharc idején elvesztette azokat. A harcok elmúltával azonban a birtokaiba visszaállított Koháry család há­lás szívvel gondolhatott a birtokszerző gróf Koháry II. Istvánra. A Koháryak ugyanis két ízben veszítették el birtokaikat: a Thököly-felkelés ide­jén és a Rákóczi-szabadságharc folyamán. A harcok múltával a birtokok a Kohá­­ryakhoz mindkét alkalommal visszakerültek. A Thököly Imre vezette felkelés idején nagy károkat szenvedtek el a Kohá­­ry-birtokok. Koháry Farkas 1682. szeptember 15-én így írt erről: „... Nékünk, Ko­­háryaknak jó darab portiónk oda, a faluinkat is, ott körül-belül mind össze égettek. Szécsény után Fülektől is elestünk ...”. Szeptember 30-án kelt levelében beszámolt arról, hogy a szitnyai kastélyukat teljesen feldúlták a kurucok, s Csábrágot is meg­próbálják bevenni. A pusztítás olyan jelentős volt, hogy ezért Nógrád vármegye ""Gyöngyösi, 2002. 111 Komjáti, 2012. 44

Next

/
Thumbnails
Contents