Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IX. A földesúri jövedelem
A számadásokon kívül fennmaradt gazdasági iratok tanúsága szerint például 1719. április 13-án Gömrey János tiszttartó a szécsényi Rósa (Róza) Jánossal abban egyezett meg, hogy a „Méltóságos Ur eő Excellentiája szobáinak felépítésére fog égetni s csinálnyi jó és épületre alkalmatos őtven ezer darabbúi álló téglákot”. Rósának ezer téglánként 2 forint, kenyérre nyolc kila búza, kásának egy kila árpa járt, valamint a téglaégetéshez fát adtak neki. A kifizetések alapján a munkát 1719. május 7. és június 19. között végezte el a téglaégető. 1719. augusztus 20-án pedig további 100 forintot fizettek ki Rósa Jánosnak.881 A szécsényi Szűz Mária Mennybemenetele templom teljesen leégett, tető nélkül állt a török hódoltságot közvetlenül követő, 1688. október 6-ai canonica visitatio idején.882 A templomot újjáépítették, de Szécsényben az 1719. évi tűzvészben a kolostor és a templom is kárt vallott. 1725-re a ferences kolostort helyreállították és a téglatorony is régi szépségében állt, de másik négy tornyocskát is építettek hozzá. Ekkor „az egykor mesteri munkával készült tágas templom is felemelkedik” Koháry II. István bőkezűségének köszönhetően.883 Koháry István ugyanis még az 1724. májusi, Bécsben kelt levelében is utasította a Gömör vármegyei murányi uradalmának tiszttartóját, hogy 3000 forintot adjon át a szécsényi ferenceseknek.884 Miután 1724-ben Szécsény a Forgáchok többi Koháryak zálogában lévő birtokrészével kikerült a Koháry-birtokok közül, Fülek vált egyfajta központtá. A földesúri építkezések Szécsényből áttevődtek mindezek miatt Fülek mezővárosba, ahol az építések célja a szécsényihez hasonlóan elsősorban a ferences templom és kolostor, továbbá a földesúri rezidencia építése volt. A füleki kőbánya kövéből elkezdték újjáépíteni a füleki templomot, ebből az anyagból készült egyébként korábban a helyi ferences kolostor alapja is.885 A munkálatok kezdete az 1726-os évre tehető a számadások alapján.886 A munkákat helyi és budai mesteremberekkel végeztették. Ebben az évben készült el az oltár és a sekrestye két ajtaja is. Elkezdődtek a munkák a toronyban is. A „le döntött templom” bolthajtását újraépítették. 1727-ben az oltárt állították fel, a kőművesnek fizettek a gerendák „bé csinálássáért”. A torony építéséhez szükséges eszközöket készített a kovács. A „budai képíró” már 1726-ban elkezdte munkáját, de a következő évben is ott időzött, képei azonban máshová kerültek. 881SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove, Gömrey János szécsényi tiszttartó nyugtái 1719-ből. 882 Galcsik - Tóth, 2004. 126-127. ““’Radványi, é.n. 155. m P. KÖNIG, 1931. 362-363. 885 Radványi, é.n. 111. 886 P. König Kelemen szerint az 1688-ban még földszintes kápolnát 1725-ben nagyobbíttatta Koháry II. István, de 1726-ban a templom épülete beszakadt. (P. König, 1942. 32-33.) A fennmaradt számadások az 1725. évi munkálatok kimutatására nem alkalmasak. ($ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadása 1725-ből.) 279
