Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

II. A Koháry-Coburg család és birtokaik

A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor Bécsbe hívták a főhaditanács értekezletére. 1703. augusztus 28-án vezérőrnagy lett. Az alvidéki megyékben sereget toborzott, katonáit felvezette a Vág vidékére a kurucok ellen, ahol több királypárti csapattal egyesülve a Garam mellett megverték Ocskayt, visszafoglalták Lévát. Bercsényi Miklós és Károlyi Sándor 1703 novemberében Zólyomnál megverte, Privigyéig szorult vissza, ahol csapata Schlick seregével egyesült. 1704-ben a selmeci békeértekezleten I. Lipót egyik biztosa volt. 1706-ban gróf Starhemberg Guidó tábornok mellett működött, akinek hadaival az év őszén a Duna mellett, Komárom vármegyében táborozott.56 Ebben az évben comissarius provincialis lett. 1707. május 30-án altábornaggyá nevezték ki.57

III. Károly az 1712. évi koronázó országgyűlésen Koháryt teljes fizetéssel nyugdíjazta 48 évi hűséges szolgálatáért. 1714-ben belső titkos tanácsossá nevezték ki, országbíróvá választották, s az országgyűlésen, a vallásügyi tanácskozásokon vallási türelmességével tűnt ki. Az 1720. évi vallásügyi bizottságban a király által küldött biztosként, majd a bizottság elnökeként dolgozott a katolikusok és protestánsok kibékítésén. Az 1723-ban tartott országgyűlésen tagja, később elnöke volt az országhatár megállapítása céljából kiküldött bizottságnak.

Ezt követően visszavonultan élt, és a nagyobb részt munkácsi fogságában, Egerben, illetve a budai és csábrági magányában írt verseit adta közre. 1731. március 29-én hunyt el. Nem csupán jó hadvezér, diplomata volt, hanem költő is. Jótékonysága révén számos templom, ispotály, iskola épült és működött, de nem feledkezett meg a szegények támogatásáról sem.58

Koháry II. István nem nősült meg, gyermeket nem hagyott hátra maga után, ezért testvérének, Farkasnak a gyermekei vitték tovább a Koháry nevet. Koháry Farkasnak négy lánya volt: gróf Keglevich Károlyné Koháry Bora, gróf Esterházy Antalné Koháry Éva, Barkóczy Györgyné Koháry Judit és Berényi Ádámné Koháry Zsófia. Fiai közül három fiatalon és gyermektelenül hunyt el. Koháry György (1688. április 13. - 1716. augusztus 5.) miután dicsérettel végezte el Olmützben iskoláit, katona lett, 1711-ben gróf Starhemberg kapitányává nevezték ki. A péterváradi ütközetben 16 sebet kapott, mindkét kezét elvesztette, testét is ugyanott helyezték örök nyugalomra. Koháry II. János 1689-ben Csábrágon látta meg a napvilágot. Bátyjához hasonlóan ő is Olmützben végezte iskoláit, majd katona lett, Lobkovicz ezredében kapitányként harcolt, de 1717-ben Belgrádnál elesett.

I. Ignác 1719-ben halt meg Nagyszombatban tanuló gyermekként. Fivéreit csak Koháry András élte túl.

Koháry András 1694. november 30-án született Csábrágban. 1715-ben katona lett, 1717-ben Belgrádnál Koháry Györgyhöz hasonlóan megsebesült, de sebei“Reiszig, 1906.

57Iványosi-Szabó, 2004. 14.; Visnyei, 1998. 22.; Heckenast, 2005. 238.; A Pallas nagylexikona. 1895. 666.

58Illésy, 1885. 46.

27