Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

VII. Az uradalom pénzmozgásai

konvencióját 25 forintban állapították meg. 1731-ben Koháry András örökölte az országbíró birtokát. Trajtler tiszttartó éves fizetését 1731-ben 75 forintban hatá­rozták meg, éppen annyit keresett tehát, mint korábban Koháry II. István birto­kán, de nem fizették ki neki a Koháry András birtoka után a korábban kimutat­ható 25 forintot. Trajtlert azonban természetbeniekkel bőven kárpótolták: 12 akó bort kapott 18 forintért, Ш mázsa sót 5 forintért, Trajtler a ruhájára is költhetett 6,8 forintot. (Május 10-én a szabónak „fekete dolmányom, mentém és nadrágom vámsáért” 1,2 forintot adott, „mentém alá fekete bélést vettem” 4 forintért, „men­témnek prémezéssére egy fekete börecskét vettem” 0,5 forintért, a szűcs a bélelésért 0,85 forintot kapott, majd a tiszttartó kapcsokat vett a dolmányára, mentéjére és nadrágjára 0,25 forintért. Július 23-án „azfekete nadrágomot el nyölvén vettem ma­gamnak egy röff posztot” 1,5 forintért, „annak megvarrásátúl” 0,25 forintot adott.) A Koháryak tiszttartójának munkáját a vizsgált korszakban egy hajdú segítet­te. Kállay István a kötelességeik alapján a hajdúk három csoportját különítette el: a házi katonaságot, amelyet a jobbágyok ellen használtak fel; a hivatali hajdúkat, akik küldöncként, ajtónállóként szolgálták urukat és a robotmunka ellenőrzésére rendelt gazdasági hajdúkat.773 A fennmaradt források a Koháryak hajdújának fel­adatait nem ismertetik, csupán annyit tudhatunk meg, hogy egy alkalommal a borvásárlásra induló tiszttartót kísérte el. A tiszttartó mellett lévő hajdúnak 20 forint járt 1727-ben és 1730-ban az országbíró birtokán. A tiszttartó melletti haj­dú fizetése Koháry II. István halálának évében, 1731-ben is 20 forint maradt, mint korábban Koháry II. István birtokán, de fizetése már Koháry András birtokának számadásában jelentkezett. Koháry II. István birtokán mutatható ki a legtöbb majorsági alkalmazott és szolga. A majoros fizetése 1726-ban 6,53 forintot tett ki, 1727-ben 8,77 forint volt. A füleki majoros konvenciója 1730-ban 9,8 forint lett, ő viselte gondját egyébként a szarvasmarháknak is. A kertész konvenciójának teljesítése miatt 1725-ben öt font sót vettek 1,25 forintért. A „gyarló” kertész konvenciója 1730-ban egy pár csizma volt 1,25 forintért. A csordás 2,52 forintot kapott 1726-ban, míg 1727-ben 2,17 forintot, 1730- ban pedig 3,5 forintot. Bratinka János kondást és bojtárát 20,7 forint fizetés illette 1726-ban, a konvenciójuk 1727-ben 17,55 forintot tett ki, 1730-ban viszont 22,52 forintot kaptak. 1730. július 18-án Bratinka kondásnak még sót is vettek 0,15 fo­rintért. A borjú és szamarak pásztorának konvenciója 1730-ban 1,5 forint volt. Koháry II. István birtokán a szamarak, illetve a lovak mellett lévő kocsisokat különböztették meg. A lovászok és a fullajtár is fizetést kapott az országbíró bir­tokán.774 773 KÁLLAY, 1980. 126. m 1725-ben a szamarak mellett lévő kocsisnak és három társának 12 hétre 5,85 forintot adtak. A szamarasnak 1725-ben 5,6 forintot fizettek ki, de az 1725. évi konvenciójából 3,87 forintot 1726- ban kapott meg. A földesúr szamarasa 1730-ban 10,58 forintot mondhatott magáénak. 239

Next

/
Thumbnails
Contents