Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
VII. Az uradalom pénzmozgásai
Koháry II. István birtokához, Koháry András birtokán a dézsmabevétel a dézsma eladásából és annak váltópénzéből származott, de a fő bevételt a váltópénzek jelentették.757 Kimondottan Koháry II. Istvánra volt jellemző, hogy más uradalomból, esetleg a család közös birtokáról csoportosított át pénzt, ezzel ugyanaz volt a célja, mint az előző évben fel nem használt maradvánnyal, vagyis a füleki templom és kolostor építésére szánta. Ugyanez figyelhető meg az országbíró jószágát 1731-ben öröklő Koháry András birtokának számadását tekintve. Koháry II. István tehát más uradalmából is csoportosított át nagyobb összegeket azért, hogy azokat a füleki egyházi épületekre fordítsa. 1730-ban két alkalommal is küldetett pénzt: augusztus 25-én Csábrágból Draskóczy Sámuel tiszttartó által 1000 forintot, december 18-án pedig Stumer György segítségével 600 forintot. Az 1730-ban kimutatható maradványt, vagyis 4247,01 forintot is a füleki templom építésére tette el a földesúr még az előző évben a számadás bejegyzése alapján. A korábbi, vagyis az 1725-ben szereplő 560,58 forint maradvány felhasználását az országbíró nem nevesítette, mint ahogy a közös családi birtokról 1726- ban átvett 484,8 forintét sem. Az országbíró birtokához hasonlóan az örökös Koháry András 1731. évi birtokán is más uradalomból származó pénzeket találtak a kasszában. Koháry András április 24-én Csábrágban Balog Mihálynak megparancsolta, hogy a füleki templom épületre adjon 191,4 forintot, majd június 30-án Prauszt szentantali tiszttartó is küldött a füleki templomra 200 forintot. Ugyanerre a célra Bánhidy Gáspár „atytya részéről” 126 forintot fizetett. Érdekes módon két maradványról is megemlékezett az 1731. évi számadás. 1731. január 28-án Koháry II. István a füleki templom építésére 1000 forint maradványt hagyott az előző évből, illetve 474,09 forint maradványa volt Koháry II. Istvánnak az előző évi számadás beadásakor. A maradványok és a más uradalmakból származó összegek lehetővé tették Koháry II. István álmának megvalósulását, vagyis a füleki templom és kolostor újjáépítését. továbbá a litkei és tőrincsi makkért hat darab másfél esztendős sertést adott el, és a (karancs)sági erdőbe hajtott sertések után váltópénzt szedett be, amelynek összege azért volt szerényebb, mert „azon kevés makkot az dér el rontotta”. (SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai [1720-1731].) 757 A tiszttartó a dézsmából öt köpü méhet eladott 7,5 forintért, míg a nagydaróci erdőre bocsátott 266 sertés váltópénze, avagy „váltója” (minden „eöreg” sertés után 35 dénár) 93,1 forint volt, miközben a méhek váltópénze 9,7 forintot tett ki. A legnagyobb kimutatható összeg 1729-ben folyt be a dézsmából Koháry András birtokának kasszájába, ekkor a dézsma értékesítéséből 139 forint és 186,9 forint dézsmaváltópénz bevételt jegyzett le a tiszttartó. Ebben az esztendőben Szamotercspusztán bükkmakkon tartottak 1423 sertést, amelyből az uradalom eladott 80 dézsmasertést 115 forintért, ugyaninnen származó gabonadézsmát értékesített a tiszttartó 24 forintért, ahogy indokolta „minthogy gyarló vala szokás képpen ell adtam”. Ekkortájt 623 sertés váltópénzeként 186,9 forint került a kasszába. 1731-ben 19 bárány váltópénze 1,9 forint volt, 23 kecskegidáé 1,15 forint, 89 köpü méhé 8,9 forint. (SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai [1720-1731].) 232
