Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
V. Az ipari termelés
Az 1720 és 1731 között készült számadásokban a földesúri nyereség csak egy része ismert felhasználású.* 692 Koháry II. István élete végén (1726-1727,1730) egyre többet költött építkezésre, amely kiadások összege 1730-ban kimutathatóan elérte a 6110 forintot. 1724-ig Koháry II. István rezidenciája és a tiszttartójának lakása Szécsény mezővárosban volt a zálogbirtokok visszakerüléséig, a füleki központ kiépítésére tehát ezért kerülhetett sor ekkortájt. A számadások hiányossága ellenére kimutatható, hogy 1724 előtt szécsényi rezidenciájára és a helyi templomra komoly összegeket költött. Miután 1724-ben Szécsény a Koháryak zálogában lévő többi Forgách-birtokrésszel együtt kikerült a Koháry-birtokok közül, Fülek vált egyfajta központtá. A földesúri építkezések Szécsényből áttevődtek Fülek mezővárosba, ahol az építkezések célja a szécsényihez hasonlóan elsősorban a ferences templom és kolostor, továbbá a földesúri rezidencia építése volt.693 Összességében elmondható, hogy a Koháryak birtokain az ipari termelés nem volt sokrétű és nagy volumenű. A birtokok népességének ipara a mezővárosokban, különösen pedig Szécsényben koncentrálódott, ahol a céhes ipar már igen korán megjelent Nógrád vármegyei viszonylatban. A kézművesek többsége valamilyen ruházati terméket állított elő. A kézművesek nagy részéről kimutatható, hogy mezőgazdasági termeléssel is foglalkozott, sőt voltak olyanok is, akik a Koháryak birtokaira érkezve felhagytak mesterségükkel telkük művelése érdekében. Országos szinten is jellemző volt a piac hiánya. A parasztok önellátásra törekedtek, s csak a nagyobb szakértelmet igénylő eszközöket, ünnepi viseletét vásárolták iparosoktól.694 Földesúri kezelésben tartott ipari tevékenységgel alig találkozhatunk, csupán ser- és pálinkafőzőházakat, mészárszékeket és malmokat említenek a források. A Koháryak bérbe adták ipari üzemeik jó részét, köztük malmokat, mészárszékeket és egy serfőzőházat. A beruházás is csekélynek mondható: 1726-ban egy őrlőkövet vettek a füleki malomba, illetve 1731-ben két réz pálinkafőző üstöt a pálinkafőzőházba. tus úr” parancsára vásárolt két réz pálinkafőző fazekat (darabját 38 forint 36 dénárért), a nála lévő rossz két pálinkafőző vasfazék 45 fontot nyomott, amit beszámítottak 14 forint 62 dénárért, így öszszesen 23,61 forintot fizettek ki. A tiszttartó február 14-én a „szekeres német lovak mellé” vett három kötelet 0,23 forintért, illetve ebben az évben sem a lovászok fizetésébe számították be a két istállóba 16 hétre szánt 272 gyertyát, amelyet 2,72 forintért vásárolt meg. Különféle kiadások jelentkeztek: edény, kötőfék, patkók. 1729-ben a tiszttartó a lovászoknak 0,15 forintért edényt vett. Április 4-én a földesúr két lovának vásárolt két kötőféket 0,8 forintért. December 29-én Draskóczy Sámuel küldött hordócskában patkókat 15,42 forintért. A közös családi birtokon nem vásároltak kézművesektől. ($ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai [1720-1731].) 692 §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 693 Erről bővebben írunk a földesúri jövedelem fejezetben. 694 BARTA, 2000. 89. 208
