Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
V. Az ipari termelés
V. 1. táblázat Malomvám a Koháry-birtokokon (1720-1731)685 gabona búza zab malom A Koháry család osztatlan birtokainak számadása 1726-ból 36felsőnyitrai 12alsónyitrai Koháry II. István birtokának számadása 1726-ból 102litkei 99Угgalsai A Koháry család osztatlan birtokainak számadása 1727-ből 32nyitrai fölső malom 11nyitrai alsó malom A Koháry család osztatlan birtokainak és Koháry András birtokának számadása 1727-ből 4У2nyitrai két malom Koháry II. István birtokának számadása 1727-ből 14852Vi nyitrai két malom 119litkei 130galsai Koháry András birtokának számadása 1729-ből 57Угnyitrai két malom 40füleki Koháry 11. István birtokának számadása 1730-ból 68litkei 80galsai A Koháry család osztatlan birtokainak számadása 1731-ből 26nyitrai fölső malom 19nyitrai alsó malom 98 Vifüleki A Koháryaknak nem volt iparos alkalmazottjuk, ezért bizonyos munkákért fizetniük kellett főként az uradalom területén kívül élő iparosoknak, vagy kézműves terméket vásároltak. A Koháry-birtokok így is elősegítették az ipar kibontakozását és fejlődését, amint ez az uradalmak esetében országszerte történt.685 686 A birtokokon a működési kiadások között találhatunk iparos munkát.687 Koháry II. István birtokán a szekereket javító és lószerszámokat készítő mesterembe-685§ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A fiileki uradalom számadásai (1720-1731). 688 Dóka, 2005. 213-214. 687 Az osztatlan birtokon a vizsgált korszak folyamán időről időre a kocsmákban szükséges pintérmunkáért fizettek. 1720-ban 14,25 forintot jegyeztek le a füleki és szécsényi „korcsma” boroshordóinak abroncsolásáért. A következő évben 9 forint járt a pintérnek a hordók abroncsolásáért. A pintér 1724-ben 10 forintot kapott, míg a tiszttartó 1727-ben 4 forintot szánt neki ugyanerre a 206
