Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IV. A majorsági termelés
fizettek, például Koháry II. István birtokán 1726. április 6-án kan malacok kiheréléséért. Az állatok elhelyezéséről és élelmezéséről nem sokat tudunk. A számadásokból is csak arról értesülhetünk, hogy a majorbéli sertéseknek 20-20 font sót vettek 1730. november elsején Koháry II. István birtokán, a Koháry Andráshoz jutott birtokon pedig 1731. október 13-án. A bárányok és kecskegidák említésével mindössze két számadásban találkozhatunk, de azok dézsmából származtak.592 1726-ban minden juhásznak 26 font sót vettek. 1727-ben fizettek a földesúr juhászának, mikor a juhokat (Karancs)Ságon legeltette. Feltehetően a dézsmaállatok gondozásáról emlékeztek meg, esetleg a Koháryak északabbra elterülő birtokairól hajthattak ide állatokat. Ezen állatok majorsági keretek közötti tenyésztése a Zichyek divényi uradalmára erőteljesen jellemző volt.593 A feltétel egyébiránt a Koháry-birtokokon is megvolt. A majorsági méhészetről csak kevés adattal rendelkezünk a források alapján.594 A méhkasok száma arra utal, hogy elsősorban önellátásra törekedhettek, nem pedig értékesítésre. 1726-ban Koháry II. István tiszttartója 10 kas („köpő”) majorsági méhet adott el „gyarló lévén”. 1730. április 5-én majorsági méheknek vettek 50 kast. A méhest Koháry II. István birtokával együtt Koháry András örökölte 1731- ben, amikor 37 majorsági méhkast jegyeztek le. A majorsági szántók Az 1710-es évek második felében készült urbáriumokban595 feltűnő, hogy a gyöngyösi uradalomban nem találtak szántóföldet földesúri kezelésben. A Koháry család közös tulajdonában lévő szécsényi uradalomban több helyen is lejegyeztek majorsági szántót. Szécsényben mind Koháry II. Istvánnak, mind pedig Koháry Farkas fiainak volt majorsági földje kétnyomásban. Amikor jobbágyaik nem vetették be a szántót, akkor bérbe adták heted dézsma ellenében. Rimócon a Drásdó partja felé volt egy 30 kila őszi vetés alá való majorsági szántóföld. Amikor a lakosok bevettették a majorsági szántót, akkor dézsmát adtak utána, mint a többi házhely után. A templomhoz közel is volt egy 15 kila vetés alá való majorsági szántó, amely föld birtokjogilag közös volt Szemere Györgynéével. Az osztatlan majorsági szántó bevetése után a lakosok dézsmát szoktak adni mindkét birtokosnak. A Koháry II. István kizárólagos birtokában lévő zsélyi uradalomhoz tartozó (Balassa)Gyarmaton a kétnyomásban művelt majorsági szántó 50 kila alá való te592$ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filakove. A füleld uradalom számadásai (1720-1731). w,Szirácsik, 2005. 87-90. 591SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filakove. A fiileki uradalom számadásai (1720-1731). 595 A továbbiakban: Szirácsik, 2007. 182