Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
telek mellett jelentéktelennek tekinthető az a munka, amit a mezővárosi lakosoktól elvártak. Mindenképpen figyelmet érdemelnek azonban a mezővárosoknak adott kedvezmények! A bevételek nagysága az egyes mezővárosokban eltérő volt. A számadások alapján egy adott évben nem tudjuk megvizsgálni a mezővárosokból származó bevételeket.561 Mindez egyfelől a fennmaradt források hiányosságából fakad, másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy Gyöngyös, Gyöngyöspata és Szécsény csak 1724-ig volt a Koháry-birtokok része, valamint a (balassa)gyarmati bevételek nem kerültek be a számadásokba, mivel a zsélyi birtokrészt a Koháry-féle divényi uradalomhoz csatolták ekkortájt. A kigyűjthető adatokból látszik, hogy a nagyobb bevételek a nógrádi mezővárosokból származtak, s nagy veszteséget jelenthetett a legtöbb bevételt hozó Szécsény Forgáchokhoz való visszakerülése. A nógrádi mezővárosokat jellemezte, hogy a bevételek nagyobb része nem a házhely után járó cenzusból, hanem a regálébevételekből, elsősorban a kocsmáltatásból származott. A mezővárosi bevételek fontosságát jelzi, hogy az uradalmi bevételek csaknem teljesen a mezővárosokból folytak be. Miközben a szécsényi, füleki és gyöngyösi uradalmak összbevétele 1720-ban 3086 forint volt, addig az ottani mezővárosokból az uradalmi kasszába befolyó összeg elérte a 2697 forintot! A mezővárosi gazdák a három uradalom bevételeinek 87%-át fizették be az uradalmi kasszába, ami jóval meghaladta a falusi gazdáktól vagy a pusztákból származó bevételeket!562 563 III. 7. 3. táblázat A mezővárosokból származó bevételek563 mezőváros év bevétel / forint Gyöngyös 1720 186 Gyöngyöspata 1720 61 Szécsény 1720 1352 Fülek 1720 1098 1724 902 (Balassa)Gyarmat 1725 424 A família közös birtoklású mezővárosaiból származó bevételeit úgy osztották meg egymás között a családtagok az 1710-es évek második felében készült urbáriumok szerint, hogy Koháry II. Istváné lett a bevétel У6 -a, mert az „anyai részre jutott őexcellentiájának”, majd a megmaradt összeget kétfelé osztották úgy, hogy az egyik fele Koháry II. Istvánnak jutott, miközben a másik fele elhunyt fivére, Koháry Farkas fiaié lett. A Koháry II. István mezővárosaiból származó földesúri jövedelem 561 §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. A Koháry család uradalmainak számadásai (1720—1731). 562 SABI!, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadása 1720-ból. 563 Szirácsik, 2007.; SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1720., 1724., 1725.). 157
