Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
innen vámbevételre nem számíthattak. Gyöngyöst a korszakban nevesebb vásárhelynek tartották, ahol két ellentétes táj, a hegyvidék és a síkság találkozott, s amely a szarvasmarha-kereskedelem fontos csomópontja volt a kora újkorban.546 A vámszedés nem feltétlenül kötődött a mezővárosokhoz, a falvakban is előfordult, de a mezővárosok bevételeit mindenképpen jelentősebbnek tarthatjuk. A füleki uradalomhoz tartozó Ipolygalsa falu vámja évente körülbelül 2 forint vagy egy tallér bevételt hozott.547 A közeli Fülek mezővárosban a vám évente 150 forintos bevételt eredményezett, olykor többet is.548 Az ipolygalsai és a füleki vám egyedül Koháry II. Istváné volt, hiszen az az általa szerzett Báthory-féle birtokrészhez tartozott. Szécsényben a Nagykapunál lévő utcában állt a vámház, amelynek bevétele a benne lévő kocsmával, a szécsényi vámhoz tartozó Varbó falusi vámmal és a vásárbevételekkel együtt 100 forint volt esztendőnként. A szécsényi vám és varbói filiáléja a Koháry család közös tulajdonában állt.549 A (balassa)gyarmati vámház, „ahol vámot szoktak venni a kereskedőktől”, egyben kocsmaként is működött, a szécsényi vámházhoz hasonlóan. A vámos itt néha akár évi 60-70 akó bort is eladott. A „ser és pálinka korcsmát a vám jövedelmével együtt” 1716-ban Bánhidi Ferenc bérbe adta 60 forintért Furár János vámosnak.550 Az előbbiekben már szóltunk a szécsényi és (balassa)gyarmati vámházakban lévő kocsmákról. A mezővárosok közül Gyöngyösön volt még Koháry II. Istvánnak „korcsmaháza” a Csapó utcában, de a városnak volt külön kocsmája is.551 Megjegyzendő, hogy a Koháryak falvaira ekkor nem volt jellemző a földesúri kocsmatartás. A szécsényi uradalomhoz tartozó Ecsegen volt ugyan kocsma, de bevétele a falut illette meg, míg a füleki birtokrészhez tartozó Ipolygalsa kocsmája 1716 előtt megsemmisült.552 Uradalmi pálinka- és serfőzőházról csak két mezővárosban emlékeztek meg az 1710-es évek második felében. A Koháry II. István birtokában lévő (Balassa)Gyarmaton volt egy serfőzőház, illetve a família közös tulajdonát képező szécsényi pálinka- és serfőzőház, amelyek azonban nem voltak befejezve, mivel „azelőtti tisztek nem jól viselték gondját”.553 Mészárszéket - Ecseg falu kivételével554 - csak mezővárosokban találhattak az úrbéri összeírást készítők, de az ecsegi mészárszék bevétele is a falué volt. A szécsényi mészárosok saját költségükön emeltek urasági mészárszéket, amely után 546 Dankó, 1986. 118. 547 Szirácsik, 2007. 168. 548 Szirácsik, 2007.152. 549 Szirácsik, 2007. 33. 55i>Szirácsik, 2007. 81. 551 Szirácsik, 2007. 112. 552 Szirácsik, 2007. 63., 168. 553 Szirácsik, 2007. 81., 33. 554 Szirácsik, 2007. 63. 155
