Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
I (karancs)sági uradalom lett, amely az 1746. évi családi egyezség következtében bomlott föl. A másik rész, az ún. zsélyi jószág egyetlen mezővárosával, (Balassa)Gyarmattal Koháry II. István 1731. évi halála után került vissza a Zichy családhoz a harmadik résszel, a Koháry-féle divényi uradalommal.486 Némely uradalmat a hozzá tartozó, központi szerepet betöltő mezővárosról neveztek el, így történt ez a szécsényi, a gyöngyösi és a füleki uradalmak esetében. A (karancs)sági uradalom központja, (Karancs)Ság a Balassa földesurak idején is birtokigazgatási központként működött, ám mindvégig megmaradt falunak, és kizárólag falvak tartoztak hozzá.487 A zsélyi uradalom merőben más volt, hiszen a névadó település falu volt, de (Balassa)Gyarmat mezőváros is hozzá tartozott, bár az egykor népes (Balassa)Gyarmat pusztaként került Koháry II. Istvánhoz.488 (Balassa)Gyarmatot a korábbi birtokos, gróf Balassa III. Imre uradalmában az egyik tiszttartóság központjaként tartották számon az 1660. évi urbárium szerint, akárcsak (Karancs)Ságot.489 Miért nem lett tehát uradalmi központ (Balassa) Gyarmat a Koháryak idején? A feltett kérdésre a választ akkor találhatjuk meg, ha a zsélyi uradalomhoz tartozó falvak földrajzi elhelyezkedését vizsgáljuk meg. Térképre vetítve jól látszik, hogy Zsély körül terültek el az uradalomhoz tartozó falvak, míg (Balassa)Gyarmat tőlük jóval délebbre helyezkedett el. Valószínűleg ez a sajátos földrajzi helyzet vezetett oda, hogy a zsélyinek elnevezett birtokrész központja nem (Balassa)Gyarmat lett. A Koháryak mezővárosai közül csupán Fülek került teljes egészében a családhoz, míg idegen famíliák tulajdonában volt a többi mezőváros fele, Gyöngyös területének pedig a háromnegyede. A Koháryak a kezelésükben lévő városrészeket megosztották egymás között. A család közös tulajdonában találták az 1716. és 1718. évi urbáriumok összeírói Szécsényt, Gyöngyöspatát, míg Koháry II. Istvánnak kizárólagos joga volt Gyöngyösre és (Balassa)Gyarmatra. Bár Koháry Farkas fiainak is volt némi határrésze Füleken, valamennyi lakos Koháry II. István birtokrészén élt.490 Az 1716-1718. évi urbáriumokból kiolvashatóak a birtokigazgatási egységekhez tartozó lakott települések. A szécsényi uradalomhoz sorolták Szécsény mezővároson kívül Varbó, Trázs, Nagy- és Kiscsitár, Lóc, Sipek, Rimóc, Hollókő, Ecseg, Szakái falvaknak a Koháryakhoz tartozó részeit. Számos pusztája is volt az urada486Soós, 1975. 68-69., 231-232., 244-245., 277, 519.; Pálmány, 1986. 23.; Borovszky, 2004.; MNL OL P 1292 Lymburg-Styrum és Keglevics-Koháry család Fasc. 1., No. 1-19. Bosnyák javak felosztása. Másolat: Buda, 1755. augusztus 27., eredeti: Pest, 1746. május 6.; MNL OL Királyi Könyvek 18-26. köt. Koháry II. István birtokadományt kap I. Lipóttól, Laxenburg, 1702. május 26. 487 MNL OL P 707 Zichy család levéltára 145. cs. Fasc. 183. No. 1. A divényi uradalom urbáriuma 1660-ból. 488Szirácsik, 2007. 67-107. 489MNL OL P 707 Zichy család levéltára 145. cs. Fasc. 183. No. 1. A divényi uradalom urbáriuma 1660-ból. 490 Szirácsik, 2007. 145
