Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
a (balassa)gyarmati Halga Mátyást is egyedül jegyezték föl.463 A horti két Tott vezetéknevű nem lehetett feltétlenül egymás rokona, talán a befogadó település népessége nevezte el a füleki jövevényeket, ami a korszakban nem volt egyedülálló jelenség, bár akár testvéreknek is hihetnénk őket.464 A témánk szempontjából mindenesetre kijelenthető, hogy a két különálló gazdaságú horti gazdát családtag nélkül írták össze. A hollókői Nagy Mátyásnak ellenben két fia is volt: a tizenhat éves János és a hétesztendős András.465 A csitári Hercseg János mostohafiával, a húsz esztendős Tott Andrással élt együtt, míg a (balassa)gyarmati Olá Márton tizennégy esztendős sógorával, Tiszoszki, avagy Tiszovszky Mátyással466 nagycsaládi keretek között, vagyis „vele egy kenyéren”. A hadseregben szolgáló gyöngyösi Horvath János feleségéről kivételesen szerezhetünk információt az összeírásból, de kizárólag azért, mert megjegyezték, hogy csak az asszony lakott ténylegesen a mezővárosban.467 A forrásban eltérő részletességgel jegyezték le településenként a gazdákhoz tartozó házhelyeket, a különféle mezőgazdasági területeket és haszonállatokat. Az úrbéri összeírás adatfelvételi hiányosságai ellenére azonban markánsan elénk tárul az a jelenség, hogy az egykori katonák és leszármazottaik valamilyen formában bekapcsolódtak a mezőgazdasági termelésbe. Természetesen éppen úgy, mint a civil lakosság esetében gazdagabb és szegényebb gazdákat is találhatunk a 22 gazda között, de összességében elmondható, hogy az érintett gazdák többnyire az adott településen a javakkal jobban ellátottak közé tartoztak. Egyetlen alkalommal sem említették meg azonban, hogy a 22 gazda a földesúr felé teljesítendő bármilyen kötelezettség alól mentesült volna.468 A szécsényi Péter János zsellér csak három kaptár méhet mondhatott magáénak, miközben a vele egy településen élő Horti Istvánnak fél házhelye volt, amelyhez két lovat és egy kila alá való kenderföldet jegyeztek fel.469 A horti Tott Gergelynek két ökre, egy tehene volt, míg Tott Mihálynak négy ökre, egy tehene, továbbá egy lova és kilenc juha. A Heves és Külső-Szolnok vármegyei településen nem jegyezték föl a gazdák által használt földterületeket, így ezt a két horti gazda esetében sem közli az összeírás.470 A hollókői Nagy Mátyás kétökrös gazda volt, két lovat és egy tehenet is tartott, illetve hat kaptár méhet, két sertést. A várhoz tartozó földeket 1716-ban még nem osztották fel házhelyekre, de Nagy Mátyás két szekér szénára való rétet használt 465Szirácsik, 2007.25., 26., 79. 464 Szirácsik, 2007.124. 465Szirácsik, 2007. 57. 466 (Szirácsik, 2007. 48., 71.) A Nagy Iván által 1858-ban publikált (balassa)gyarmati urbárium szövegvariánsában a Tiszovszky névalakot olvashatjuk. (Nagy, 2004) 467Szirácsik, 2007.109. 468Szirácsik, 2007. 46!'Szirácsik, 2007. 25., 26. 47(iSzirácsik, 2007. 124. 141
