Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
ti István szécsényi gazda apja a kékkői várban harcolt.452 Gyöngyös mezővárosnak az 1716. évi összeírásában szereplő aktív katonája, Horvath János Ebergényi László ezredében szolgált.453 A (Balassa)Gyarmatra 1706-ban érkező obsitos katonáról, Halga Mátyásról nem tudjuk hol teljesítette hadi kötelezettségét, éppen úgy, mint az 1714-ben példáját követő Olá Mártonról.454 A Koháry család vizsgált birtokain összesen 906 gazda adatait rögzítették az urbáriumokban, ebből 320 gazdát írtak össze Heves és Külső-Szolnok vármegyében, illetve öt családfőt a Gömör vármegyei Síden. A forrás kilenc zahorai gazdát Nógrád vármegyei birtokon élőnek határozott meg, de ekkor Zahora Hont vármegyéhez tartozott, bár a nógrádiak igyekeztek Nógrád vármegyéhez csatolni.455 A többi gazda Nógrád vármegyei volt. Az összeírt 39 településből csupán Gyöngyös, Adács, Visznek, Hort, Gyöngyöspata és Gyöngyöstarján terült el Heves és Külső-Szolnok vármegyében, mégis e hat helységben lakott a gazdák 35%-a.456 A katonák és leszármazottaik lakóhelyei azonban az összesített adatokkal ellentétesen Nógrád vármegyei koncentrációt mutatnak, ráadásul a Heves és Külső-Szolnok vármegyében az úrbéri összeírás idején élt katonaleszármazottak mind Nógrád vármegyéből érkeztek az ismeretlen eredetű gyöngyösi katonával szemben. A jelenséget nagyban magyarázhatjuk a következőkkel. A török dúlást követően Nógrád vármegyében több elnéptelenedett végvár is a birtokhoz tartozott (Balassa)Gyarmat, Szécsény, Fülek és Hollókő területén. I. Lipót (Balassa)Gyarmat, Fülek, Szécsény esetében csak úgy engedélyezte az újratelepítést a Koháryaknak, hogy még évtizedekig végházi (praesidiarius) jogok és kötelezettségek mellett élhettek az ott lakók.457 Mindez okozhatta, hogy az egykori katonák és leszármazottaik szívesen telepedtek le az egykori végvárak körül terjeszkedő mezővárosokban. A mezővárosok közül elsősorban Fülek volt érintve 13 gazdával, Szécsény két családfővel, (Balassa)Gyarmat két obsitossal. Hollókő várhoz is sorolhatunk egy gazdát. Szinte kivételnek tűnik a vizsgált területen, hogy két gazda, akinek apja a füleki végvár katonája volt, a Heves és Külső-Szolnok vármegyei Hort faluban talált otthonra. Hasonlóan egyedinek tűnik, hogy a Nógrád várme-452 Szirácsik, 2007. 26. 453 (Szirácsik, 2007. 109.) Báró Ebergényi László a Pálffy-huszárezred tulajdonosa volt 1724. évi haláláig, s éppen 1716-ban vált altábornagyból lovassági tábornokká. (Heckenast, 2005. 126.) 454 Szirácsik, 2007.79., 71. 455 Szirácsik, „Rákóczy levelek”. 2005. 224. 456 A Heves és Külső-Szolnok vármegyei Gyöngyöspatán és Gyöngyöstarjánban 17 szőlőművelő extraneust is összeírtak, akik nem az adott településen éltek. A 12 gyöngyöstarjáni extraneusról tudjuk, többségük olyan településen lakott, ahol a Koháryaknak birtokrészük volt, vagyis Gyöngyösön, Gyöngyöspatán, de csak Molnár Gergely nevét találhatjuk a Koháryak gyöngyösi birtokrészének összeírásában. Négy extraneus élt más birtokos településén, azaz Gyöngyösorosziban, Szurdokpüspökiben és Rédén. Az extraneusokat a jelen elemzés során a továbbiakban nem vettük figyelembe. 457 Pálmány, 1988.178. 139
