Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
akkor maximum 22 fős nagycsaládról beszélhetünk, ami a divényi uradalomban néhány évtized múlva megfigyelthez képest is alacsonyabbnak számított.423 A 955 férfi családtag 78%-ának feljegyezték az életkorát. Szinte mindegyik családtag életkora ismert az egygazdás gazdaságokban, míg az özvegyi gazdaságokban csak a férfiak 71%-áé. Hasonlóan a családfőkhöz, a nagycsaládi gazdaságokban élő házas férfiak életkorát sem kívánták lejegyezni a korabeli összeírok.424 * Csupán két kivételről számolhatunk be. Az ecsegi Tari Mátyás egyik házas fia tizenhárom esztendős volt, míg az ugyanott lakó Suranyi Pálé tízesztendős.423 A nagycsaládi gazdaságokhoz sorolható házas férfiak életkorának nem ismerete miatt a nagycsaládi gazdaságok férfi családtagjainak életkora csak az esetek 52%ában elemezhető, ha a házas férfi családtagok életkorát is megadták volna, akkor ez az arány egyébként a 89%-ot érte volna el.426 III. 5. 5. táblázat Az ismert életkorú családtagok427 gazdaságtípus családtag / fő ismert életkorú fő % özvegyi 17 12 71 egygazdás 550 535 97 nagycsaládi 388 (ebből 163 házas) 200 52 (89 a nem házas) összesen 955 747 78 A családfőkkel élő, ismert életkorú családtagok korfáján jól látszik, hogy a Koháryak vizsgált birtokain a korszakban a huszonkét év fölötti családtag szinte kivételnek számított. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a már említett két esettől eltekintve a nagycsaládokban a gazda mellett élő és dolgozó házas férfiak életkorát nem ismerjük. Minden bizonnyal alól nem ismert életkorú házas férfi családtag életkora jelentősen módosította volna az idősebb korosztály irányába a korösszetételt. Az özvegyi gazdaságokban, ahol egyébként a legkevesebb fiút jegyezték le az összeírok, a férfi családtagok között nem csupán kis gyermekek fordultak elő, ham Szirácsik, 2007. m Szirácsik, 2007. 125 A paraszti társadalomban a fiúk a nősüléssel váltak gazdasági-társadalmi értelemben véve felnőtté. A XVIII. századi divényi uradalomban már a tizenöt éves kor körüli életkorban megindult a nősülés. Egy tizenhárom éves korában már nős embertől eltekintve elmondhatjuk, hogy a házasodási életkor kezdetét tizenöt éves korra tehetjük, míg a végét jobbára az apák harmincas évei közepéig datálhatjuk. (Szirácsik, 2005. 49.) 426 Szirácsik, 2007. 127Szirácsik, 2007. 127
