Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
1 hogy „Örökös, itt született lakos”.372 Mindenképpen sejthető azonban, hogy közülük többen jövevényként, esetleg visszatelepülőként érkeztek 1716. évi lakóhelyükre, hiszen például a Nógrád vármegyei mezővárosokat a török pusztítás után újra kellett telepíteni, ezért a Füleken, Szécsényben, (Balassa)Gyarmaton összeírt nemesek minden bizonnyal a XVII. század végén vagy a XVIII. század elején költöztek lakóhelyükre. Megjegyzendő azonban, hogy a nem nemesek közül is több füleki, szécsényi vallotta magát helyi lakosnak. Hasonlóan a szabadosokhoz a Koháry-birtokokon élő nemesek igen eltérő méretű, jellegű gazdaságot vezettek. Volt olyan nemes, akit föld és állatállomány nélkül írtak össze, míg másoknak egész vagy töredéktelke, esetleg csak szőleje volt, mindenesetre csak néhány nemes neve mellé nem írtak gazdaságot. A szécsényi uradalomban élő nemesek nagy részének is volt házhelye. Az ecsegi Melegh (Meleg) Pálnak egész házhelye volt hat szekér szénát termő réttel és 18 kila vetés alá való szántóval. Melegh gazdaságához 20 kila vetés alá való irtás és 10 kapás szőlő is tartozott.373 Szécsényben csak Borbély (Borbély) György zsellér, Kecskeméthy (Kecskeméti) Pál és Dúl Mihályné nevéhez nem írtak földterületet, s állatállományt sem.374 „Dúl Mihályné asszonyom[na]k mind a két vető mezőre egy-egy darab szántóföldé a többitől kijegyezve, 30 kila őszi vetés alá való capacitású szántóföld, de vetve nincsen, abból hogy dézsmát ne adjon a m[é]l[tósá]gos uraság közönséges consensusából immunitáltatott scripto tenus extant litterae collacionales”.375 Nagy Sándornak a napával együtt fél házhelye volt, egy kila vetés alá való kenderföldet írtak gazdaságához.376 A többi szécsényi nemesnek egy-egy házhelye volt. Jánossy (Jánosi) János egész házhelyéhez az összeírásban nem jegyeztek meg semmit, Labancz Mihály, Ficsor János, Bagi (Baghi) Balázs és Gömrey (Gőmrey) János tiszttartó házhelyéhez viszont két kila alá való kenderföldet. Az összeírás Bagi (Baghi) Balázs állatállományára is utal, a szécsényi nemesnek két-két ökre és lova is volt.377 A zsélyi uradalomhoz tartozó (Balassa)Gyarmaton Scrabák György és Scrabák Mátyás számított nemesnek. Mindkét gazdának lA házhelye volt a hozzá tartozó két és fél szekér szénát termő réttel és öt kila vetés alá való szántóval. Scrabák György négy kapás szőlőt művelt, míg Scrabák Mátyás hat kapást.378 A Koháryak gyöngyösi uradalmában a gyöngyösi nemeseknek csak a házhelye ismert, más adatot a településen nem jegyeztek le. Gyöngyösön egész házhelyet kapott Tassy Péter özvegye, Lévay (Levaj) Ferenc, Csőke Pál, Csőke János, Losonci 372 Szirácsik, 2007. 135. 373 Szirácsik, 2007. 59. 374 Szirácsik, 2007. 27. 37s... közönséges egyetértésből mentesíttetett, amint kitetszik a levélben foglaltakból. (Szirácsik, 2007. 27., 33.) 376 Szirácsik, 2007. 26. 377Szirácsik, 2007. 27., 25. 378Szirácsik, 2007. 79. 115
