Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
A szécsényi uradalomhoz tartozó Rimócon élt a föld és állatállomány nélkül összeírt Líbiák Ádám, aki a Zólyom vármegyei Detváról érkezett 20 évvel korábban, ,,ott[an] szabad ember volt”.m A hollókői Nagy Pál a Gömör vármegyei Ajnácskőből 23 éve költözött el, „ottan urat nem ismert”. Noha Hollókőn még nem hoztak létre házhelyeket 1716-ig, Nagy Pálnak két szekér szénát termő rétje, nyolc kilás szántója, öt kapás szőleje, illetve egy tehene, öt kaptár méhe és három sertése volt.353 354 Az ecsegi Mangyas Mihály Ecsegen a Nyitra vármegyei Nagyvezekényből 10 éve „idejött lakni, ott [an] szabad ember volt”. Mangyasnak egész házhelye, három szekér szénát termő rétje, kilenc kilás szántója, három kilás irtványa, egy kapás szőleje és két ökre, egy tehene, egy sertése volt.355 A szécsényi Nagy Ferenc „Jövevény, kovács mesterember volt az atyja is, urat nem ismert”. Nagynak egész házhelye volt, két kila kender alá való földdel rendelkezett, s négy-négy ökröt és lovat tartott.356 Az ugyancsak szécsényi Szabó Tamás „Zólyomi (Zolyom) nemzetség, ottan szabad ember volt”. Szabó házhelye, kenderföldje fele akkora volt, mint Nagyé, valamint két lova és egy tehene volt.357 A zsélyi uradalomhoz tartozó Zahorán Vereszk Mihály a Nógrád vármegyei Veresről érkezett 10 évvel korábban, „ottan szabadfunduson lakott, urat nem szolgált”. Vereszk új lakóhelyén fél házhelyet kapott, amihez öt szekér szénát termő rét, 10 kilás szántó tartozott, az állatállományához pedig egy tehenet és négy sertést írtak össze.358 (Balassa)Gyarmat betelepítőjének fia, Bárány (Baran) János szabados testvéreivel élt együtt egy gazdaságban, „Detváról (Gyetva) jöttek ide lakni, mivelhogy az ő eleik szállították meg a helységet, méljtóságos] grófKoháry István és János úr őnag[ysá]guk az egy házhelyet felszabadították mindenféle adójuk és dézsmaadásukkal együtt. Detván (Gyetva) is szabad emberek voltak”. A család egész házhelyéhez 10 szekér szénát termő rét, 20 kilás szántó tartozott, illetve 25 kapás szőlőt gondoztak a családi gazdaságban. A földterülethez képest meglehetősen szerény volt az állatállományuk, ami egy lóból, három tehénből és 10 méhkaptárból állt.359 Kovács Janó kovács „apjának sem volt bizonyos lakása, sem ura sehol, 26 esztendeje itten lakásának”. A zsélyi uradalomban a kovácsnak fél házhelye volt öt szekér szénát termő réttel, 10 kilás szántóval, továbbá öt kapás szőlőt írtak hozzá két ökörrel, egy tehénnel és egy sertéssel.360 Szeleszki Mátyás a Zólyom vármegyei Szeleséről érkezett 20 évvel korábban, „ottan uratlan szabad ember volt”. Szeleszki lA házhelyéhez 2Уг szekér szénát termő rét és öt kilás szántó járt, felvállalt még 353 Szirácsik, 2007. 55. 351 Szirácsik, 2007. 57. 355 Szirácsik, 2007. 61. 356 Szirácsik, 2007. 26. 357 Szirácsik, 2007. 25. 358 Szirácsik, 2007. 84. 359 Szirácsik, 2007. 68. 3611 Szirácsik, 2007. 74. 113
