Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
termő rét, 12 kila vetés alá való szántó tartozott, ezt hat kila irtással, 12 kapás szőlővel egészítette ki.346 A falusi bírák választásánál tehát kisebb súllyal eshetett latba, hogy a jelölt jövevény vagy helybeli volt, fontosabb lehetett vagyoni helyzete. Mindhárom településen csak az állatállományt írták össze, a földterületet nem. A bírók az egyes települések gazdáihoz képest viszonylag nagy állatállománnyal, főként jelentős számúnak mondható igással rendelkeztek, az igások száma pedig a gazdaságokhoz tartozó nagyobb mezőgazdasági területekkel függhetett össze. A koldussá válás esélyei Egyéb kereseti lehetőséget jelentett a koldulás. „Jövevény koldus” volt Szécsényben Minyes Pásztor János, Gombkötő Jánosné és a „Jövevény, nyomorult” Molnár Ádám, akik zsellérmunkát is vállalhattak.347 A koldusokon segíthettek a szerencsésebb sorsú helyi lakosok, és a forgalmas vásárok jó alkalmat teremthettek a kéregetéshez. Koháry II. István is gyakorta gondoskodott a szegényekről.348 A jövevények lehetőségei és esélyei Ha a Koháryak Nógrád, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegyében összeírt öt uradalmába betelepülő jövevények gazdasági lehetőségeit és esélyeit figyeljük az 1716. és 1718. évi urbáriumok alapján, akkor azt a meglepő felfedezést tehetjük, hogy a jövevény gazdák a helybeli társaikhoz viszonyítva nem feltétlenül kerültek rosszabb helyzetbe. Gyakran előfordult, hogy a jövevények gazdasági feltételei jobbak voltak a helybelinek számító gazdákénál!349 Nagyon sok jövevénynek sikerült földhöz jutnia, sőt akadtak olyanok is, akik felhagyhattak korábbi tevékenységükkel, és az egykori pásztorok, iparosok önálló gazdaságot hoztak létre. A helybeli gazdákhoz tartozó házhelyek nem feltétlenül voltak számottevőbbek, hiszen a jövevény gazdák átlagosan nagyobb házhelyet bírtak Koháry II. István füleki és zsélyi uradalmaiban a helybeli gazdákhoz képest. A zsélyi uradalomban ráadásul - a többi birtoktól eltérően - a jövevényeknek volt nagyobb telki állományba tartozó szántóterülete, s rétjeik átlagos nagysága is megközelítette a helybeliekét. Általában azonban a jövevények kisebb mező3,16 Szirácsik, 2007. 125. 347 Szirácsik, 2007. 29. 348 Az 1727. évi kiadásban és a következő években kimutatható, hogy Füleken Koháry II. István pénzt, élelmiszert és italt adományozott koldusoknak. Feltételezhetjük, hogy segített a szécsényi szegényeken is. (§ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai [1720-1731].) 349 Szirácsik, 2007. 111
