Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása

dalmakat tartott, „amelyek (Szent) Bertalan, Szent Erzsébet és Szent Orbán napján szoktak itt lenni, joggal és méltán számíthatják a leghíresebbek közé Magyarországon. Az állattenyésztők végtelen marhacsordákat szoktak (ide) hajtani, hogy a többiről ne is beszéljünk”.324 A helyi vásárok ellenére a Koháryak uradalmainak összeírásában 1716-1718 táján sem a helybeliek, sem a jövevények között nem találhatunk kereskedőt.

Uradalmi tisztviselővé, alkalmazottá válás

A korabeli Koháry-birtokokra jellemző volt, hogy uradalmi tisztviselők, alkalmazottak igen kis számban kerültek be az úrbéri összeírásba. Uradalmi alkalmazottakat jóformán kizárólag Szécsényben írtak össze, feltűnően alacsony számban. Itt lakott az uradalom tiszttartója, hajdúja és Koháry II. István kocsisa is.325

A szécsényi uradalmi alkalmazottak közül a személyében nemes Gömrey János tiszttartónak egy házhelye volt.326 Az urbáriumban nem utaltak származására, de már 1703-ban a Koháryak szécsényi uradalmának tiszttartója volt.327 Ludányi Tamás hajdút Szécsényben mint Koháry jobbágyát tartották számon, aki (Nógrád)Szakál faluból származott. A szakáliak viszont 1716-ban a szökevény jobbágyokról „Egyebet nem tudnak mondani, hanem Ludányi (Ludanyi) Tamás, aki Szécsényben (Szecsény) eddig a dominium hajdúja lett, a m[é]l[tósá]gos úr őexcellentiájának idevaló jobbágya volt az apja is”. Ludányi Szécsényben Vi házhelyet kapott.328

Torma András kocsis neve mellé 1716-ban azt írták, hogy zsellér, de származása nem ismert. Koháry II. István Buda felszabadításakor meghalt kocsisának fia is az uradalom területén élt, ám nem vált uradalmi alkalmazottá.329

Korábban uradalmi alkalmazott volt a keszegi Majernik Tamás, aki „Árva (Árva) vár [me]gyéből, Privigye (Privis) nevű helységből több 20 esztendeinek, mióta eljött, azóta Gerhard (Gehart) uraiméknak szolgált majorostól fizetésért”. A Gerhard-birtok egykori uradalmi alkalmazottja Keszeg faluban egy egész házhelyen gazdálkodott házas fiával, de a településen majorsági termelés nem mutatható

324 Bél, 2001.213.

325 (Szirácsik, 2007. 25-32.) Uradalmi tisztviselők nagyobb számban szolgáltak más uradalmakat, s nem csupán tiszttartókat írtak össze máshol. Például a derecskéi uradalomban uradalmi ügyvéd is volt. (Szendrey, 1968. 24-31.) A sárospataki uradalomban kasznár és ügyvéd működött. (Ravasz, 1938. 37-53.) Az alsólendvai uradalomban számtartót, kasznárt, kulcsárt és konyhasáfárt is összeírtak ekkortájt. (Csapody, 1933. 15-22.). Még a közeli divényi uradalomban is többen voltak: kulcsár, ügyvéd, uradalmi esküdt. Feltűnő, hogy a Zichyek Nógrád vármegyei nagybirtoka több majorsági alkalmazottat foglalkoztatott, míg a Koháryak birtokain nem találtak ilyen munkásokat. (Szirácsik, 2005.196-202.)

326Szirácsik, 2007.26.

327 Pálmány, 1986. 79.

328 Szirácsik, 2007. 26., 66.

329 Szirácsik, 2007.144.

108