Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása

gazda / fő'

ökör

ló

tehén

juh

méh

kecske

sertés

III. a gyöngyösi uradalom:

jövevény

125 (97)1,30

0,63

0,88

1,59

0,26

0,80

helybeli

190(174)1,21

0,42

0,72

0,37

0,01

0,20

ismeretlen

30 (4)1,50

0,50

0,50

összesen

345(275)1,24

0,49

0,77

0,79

0,00

0,09

0,41

IV. Koháry II. István füleki uradalma:

jövevény

24 (2)3,00

1,00

1,50

2,00

helybeli

136(117)1,06

0,56

0,68

0,11

0,03

1,54

ismeretlen

13(0)

összesen

173(119)16

1,09

0,56

0,70

0,11

0,03

1,55

V. Koháry Farkas fiainak füleki uradalma:

jövevény

1

4,00

1,00

4,00

helybeli

58

1,10

0,34

0,83

0,41

0,17

1,90

ismeretlen

összesen

59

1,15

0,34

0,83

0,41

0,17

1,93

I-V. uradalmak összesen

jövevény

300 (250)0,92

0,52

0,76

0,76

0,16

0,15

0,95

helybeli

526 (491)1,36

0,57

0,89

0,47

0,33

0,11

1,41

ismeretlen

80 (39)0,15

0,08

0,08

0,27

0,10

összesen

906 (780)1,16

0,53

0,80

0,54

0,27

0,12

1,19

* Az egyes települések gazdáit akkor nem vettük figyelembe az átlag kiszámításakor, ha a településen egyáltalán nem írtak össze állatot. Előfordulhatott azonban, hogy egy-egy településen csak bizonyos állatokat írtak össze, de nem dönthető el, hogy minden esetben az összeírás hiányossága, vagy az állatállomány hiánya miatt.

A gazdák foglalkozás szerinti lehetőségei és esélyei

A földművelés után nem hanyagolható el a pásztorok tevékenysége. A legfontosabbnak tartott mezőgazdasági termelés, illetve a kézműipar mellett a Koháry-birtokokon élők más jövedelemszerzési lehetőségekre is szert tehettek. Ha csekély számban is, de akadtak, akik az uradalom tisztviselői, alkalmazottai lettek. A Koháryak földjén éltek katonák, és szívesen látott lakosokká váltak az egykori végvári vitézek fiai is. Néhányan falusi bírók lehettek, míg mások koldulással keresték meg kenyerüket.

104