Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
jószágában nagyobb, de még mindig átlag alatti volt az arányuk. Átlag fölötti volt a házhellyel nem rendelkezők aránya a szécsényi és a gyöngyösi uradalmakban. A vizsgált birtokokon az egy gazdára jutó átlagos házhely 0,44 volt. Az egyes uradalmak ilyen szempontból is más sajátságokkal jellemezhetők. Bár a szécsényi és gyöngyösi uradalmakban sokan nem juthattak házhelyhez, mégis ezekben az uradalmakban találták a legnagyobb átlagos házhelyeket, míg ezek a füleki uradalmakban kisebbek voltak, illetve csak átlagosan !4 házhelyen gazdálkodhatott egy gazda a zsélyi uradalom területén.301 Eltérés mutatkozott azonban az eltérő származású gazdák átlagos házhelyei között, vagyis a jövevény gazdáknak csupán 0,33 házhelye volt, a helybelieknek 0,52 és az ismeretlen származásúaknak 0,34. A helybeli és a jövevény gazdák átlagos házhelymérete közötti eltérés a helybeliek javára a szécsényi uradalomban volt a legnagyobb, kisebb különbség tapasztalható a gyöngyösi és Koháry Farkas fiainak füleki uradalmában. A jövevény gazdák nagyobb házhelyet bírtak ellenben Koháry II. István füleki és zsélyi uradalmaiban!302 A gazdákhoz átlagosan 4,13 kila vetés alá való szántó, 1,43 kila irtvány, 0,02 kila csak Szécsényben összeírt kenderföld, valamint 1,96 szekér szénát termő rét és 2,4 kapás szőlő tartozott. Az egyes uradalmak összes gazdáinak átlagos földterületét vizsgálva a következő megállapításokat tehetjük.303 Az átlagnál jelentősen nagyobb szántóterülettel rendelkeztek a szécsényi, zsélyi uradalmak gazdái, átlag körüli szántókon gazdálkodtak Koháry Farkas fiainak füleki uradalmában, kisebb szántókon Koháry II. István füleki uradalmában és a gyöngyösi uradalomban. A szécsényi uradalomban lehettek legkiterjedtebbek az irtványok, az összes többi birtokrészen az átlagosnál valamivel nagyobb irtványokat hoztak létre a gyöngyösi uradalom kivételével, ahol az átlagosnál kisebb irtványok húzódtak. Kisebb réteket találtak a gyöngyösi és Koháry Farkas fiainak füleki uradalmában, nagyobbakat Koháry II. István füleki uradalmában, illetve a szécsényiben, még inkább pedig a zsélyi uradalomban. Szőlőkről nem tettek említést a füleki uradalmakban, de a zsélyi, gyöngyösi birtokokon nagyobb szőlőterületek voltak, s a legnagyobb átlagértékkel a szécsényi uradalom adatait figyelve találkozhatunk. A vizsgált Koháry-birtokokról elmondható, hogy a jövevények kisebb földterülethez jutottak a helybelinek számító gazdákhoz képest. Ez az állítás azonban korántsem volt általános az egyes uradalmakat tekintve. Mivel Koháry Farkas füleki uradalmában csak egy jövevényt tartottak számon, ezért messzemenő következtetéseket e birtokrészre vonatkozóan nem vonhatunk le. A magukat helybelieknek valló gazdák nagyobb kiterjedésű földeken gazdálkodhattak Koháry II. István füleki uradalmában. Noha a helybeliek a szécsényi 3111 Szirácsik, 2007. 302 Szirácsik, 2007. 303 Szirácsik, 2007. 100
