Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A gazdaságbéli tisztség és cselédek elrendeléséről
szavát tsak annak a nyájas emberi vonzásnak szentül tartanánk, melybül tsak hasonló érzékenységet egy személy a másiknak úgy viszonoz, hogy magát elfeleittvén a másért maga hasznát, de létét is kész feláldozni. - Ilyen érzékenységei a közönséges békés életjében tsak az igazi férjes pártól vagy az anyától a gyermekeihöz várni lehet (és midőn a vitéz katona kapitányával utolsó falat kenyerét utolsó italát felez, midőn sebbes paitását a csatapiatzrul férevisz, vagy az ellenség által elfogott tisztjét kivágja, és más nem. [Nagyobb betűkkel:] Más helyre tartozik.), mely távol legyen tehát eféle álapottul az úr és szolgái közöt való helyheztetés, szükségtelen kifejezni és általlátja kiki, hogy szeretetnek itt helye nem lehetvén, még annak nevével se kell élni. - De szerelem, az föllebb való részérül lehet, mivel az alat ama hathatós vonzást értek, melyei az atya gyermekeihöz, a tanító tanítványihoz, a fejedelem jobbágyihoz viseltetthetik, ama nemes indulatból, melyei az Isteni böltsessége általiéban az erőst a gyengéhez teremtette és melyért nem hasonló érzékenységet (ami magába természet ellen volna) hanem bizodalmát, abbul pedig folyó kész akaratú engedelmességet és a hálaadattosságból követköző hífséget születtni tapasztaltatik. - Tagadhatattlanul tsak észt érteni lehet a gyermeki - tanítványi - jobbágyi etc. szeretet alat, melynek befejezésére merem figyelmetesseké tenni érdemes Olvasóimat, akik eddig velem eszmélkedni nem untak el, hogy a készakartú [sic!] engedelmesség és a hífség ama megbetsülhetetlen és pénzen meg nem vehető kints, mely tsak a derék úri jóságnak gyümöltse, és amelyet a félelem, akármi nagy legyen - sohase szerez. Ha ezek következésében szószólója nem lehetek a kevély, kemény, komor és elidegenétő félelem uralkodásának, nem is javasolhatok gyenge, aszonyi érzékenységet a gazdaságbeli kormányozásba, amely a szükséges büntetés kiszolgáltatásátul undorodik és amelyet a szemtelen jaigatás vagy koldulás akaratja ellen is maga kárával félretsábít és nem ritkán alatta valói játékjának alkalmasztatja. Nem mindig idyllai élet472 a mezei gazdaság foglalatoskodásunk - szépen kell és nyugzik le a napp, valamint azt ditséretes költőink leírják, de bezeg a napp közt izadnunk vagy fáznunk, fáradnunk is, félnünk kell minden felhőtől, amelyrül azon szép költemények egy szóval se tesznek emlétést. - És mire menne selembirka tenyésztetésünk, ha Gezneri473 472 idilli élet, gondtalanság 473 [Gessner, Salomon (1730-1788), svájci szentimentalista költő és festő.] Geszner' Idylliumi. Ford. Kazinczy Ferenc. Kassán, Füskúti Länderer Mihály költségével és betűivel, 1788. Gessnemek egykor égig magasztalt idilljei zavartalan boldogságról, arany pásztoréletről szólnak, igazi érzelem és frissesség nélkül. Kazinczy a német szentimentális • 118•
