Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A gazdaság folytatása, Tanátskozás
Lássuk a Pesti Versenezést,730 értekezzünk azok a nyílt szívű férfiakal és mi legtöbb, ne nevezzük azon meszelátó iparkodást anglomanniának, mikor annak a hatása nagyon beható hasznát már a félegyházi kortsmáros, a szaboltsi tsikós és a tolnai swáb is általlátja, ditséri és áldozza. - Nem következik abból, hogy mindeniknek lova versenyfutó és nyertes legyen, de követközik abból, hogy olyan országba és tartományba amelyben tsak enyehány dias731 ló neveltetik, ezernyi haszonvehető belső szükségre és külső védelemre alkalmatos álat fog nevekedni. - íme! ez az a komor homlokai nevetségesé téendő anglomaniának megbecsülhetettlen Magyarországunkra ható gyümöltse! - Punctum. 5. kép-Az első pesti lóverseny 1827-ben az angol lótenyésztést és megfelelő lovakat vásároljanak méneseik számára. Wesselényi Miklós az 1828. október 1-jén megrendezett nagy árverés kapcsán írta meg ismert művét (WESSELÉNYI, 1829). A könyv egy évvel Széchenyi István, Lovakrul című munkája után jelent meg. Barátjához hasonlóan ő is a hasznot állította művének középpontjába, mert „minden országoknak, a hol a lótenyésztés virágzatra jutott, példája azt mutatja: hogy az abból nyerő vagy nyerhető haszon vitte azt elé.” MARTON, 2012 730 Több éves előzmények (időszaki futtatások és alkalmi versenyek) után 1826-ban Pozsonyban tartották meg az első lóversenyt, s ugyanekkor kiírták a meghívást az 1827- es pesti versenyekre. Ezt követően Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Orczy Lőrinc és Heinrich János jelölték ki a színtérül a mai Üllői út és Soroksári út közötti részt. A Pesti Lóversenyző Társaság a 230 holdas területet évi 400 forintért bérelte. Az első versenynap megtartására 1827. június 6-án került sor. Az első négynapos versenymeetinget az ideiglenes Versenezési Választottság szervezte. Az első futamban 22 ló mérte össze erejét a két angol mérföld hosszúságú pályán, s a tét egy száz dukát értékű serleg volt. VISZOTA, 1904; VÁRI, 2005.-A korai versenyekről lásd még HOELLER, 1928. 731 díjas 172
