Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A tisztség változásáról
Megkíványa ugyanazon igazság, hogy rendes száma legyen a szolgálatnak, úgy hogy ött-ött esztendőre nagyobbodjon a pensio provisioja657 is. Megkíványa azon igazság is, hogy olyan tiszt vagy tseléd, aki ugyan hivataljába szerentsétlenül jár, p[éldának] o[káért] a jáger, az ispány, ha a tolvajok meglövik - a pásztor vagy béres, ha marha megtsorbítja, a bányász, ha gödörbe, tüzbe vagy machina közé esni szerentsétlensége történt, úgyhogy további szolgálatra alkalmattlan leend, akár hoszabb akár rövidebb ideig szolgált volna, fél fizetését pensioképpen megérdemlette. Jóformán megfelel igazságunk legfölségesebb képzelődésnek olyan pensios sistema, amelyben a tisztek gyermekeiről nevelés előmozdítás véget, és az özvegyekről elegendő gond rendeltetik. Megfér ilyen intézet a gazdaságbeli kalkulusai is, mert bizonyos az, hogy amely uradalomba a pensios sistema rendes Iában áll és a közbizodalmát megnyerte, oltsóbban kapp tisztet és tselédet, híf és állandó lesz az, engedelmes és erényes szolgálatát szeretvén és öregsége, özvegye vagy árváiról nem búsúlván, erejét és fiatal korát telyes elszánásal uraságának szentelni fogja. Ha nagy uradalmok maga fundusából ily sistémát fentarthatnak, addatott kiesebbeknek helyes alkalmatosság a Budai Pensios [sic!] Institutom658 által, ezt kevés költségei elérni tudniillik, ha tiszt vagy tseléd az 657 provisioja - betervezett elrendelése 658 Az Országos Budai Nyugdíjintézet 1797-ben alakult meg és egy nagyon leegyszerűsített nyugdíjmodellel egészen a 19. század végéig működött. 50 éves korig lehetett belépni 200 forintos foglaló, valamint évi 16 forintos járulék ellenében. A szolgáltatás 15 évi járulékfizetés után nyílt meg. A tagoknak valójában egyéni számláik voltak, bár a tontina elemeit is fel lehetett fedezni a szisztémában. [A tontina lényege abban áll, hogy a meghatározott kort elért egyének nem csak biztosított tőkéiket, hanem ezek arányában az elért nyereséget is megkapják. A nyereség főleg a kitűzött időszak előtt elhalt vagy visszalépett biztosítottak befizetéseiből kerül ki. PALLAS („Biztosítás” címszó „Életbiztosítás” alfejezete)]. Edvi Illés Pál: A’ magyar nyugpénz-intézetnek alapelvei (1838) cikkében közölt adatok szerint „Ez intézet még 1797. jan. 1. napjával vett kezdetet; leginkább néhai Holtsche Augusztin a’ magyar királyi udvari kamaránál számvevő-Tisztnek indításából.” (A nyugintézet szabályozásának 1837. évi változásáról részletesen lásd Tudományos Gyűjtemény 1838. IV. kötet, 22. esztendei folyamat. Trattner- Károlyi, Pest, 1838. 43-63. p.) - Holtsche K. Ágoston (18. sz.) a m. kir. udvari kamara hivatalnoka, s a m. kir. helytartótanács által 1797. július 12-én létesített nyugdíj hivatal igazgatója. Fő műve: Generalia principia instituti pensionalis pro officialibus, [...] in Regno Hungáriáé erigendi. Hrsg, von Augustin Holtsche. Ofen, Druck Univ., 1796. 39 156
