Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
Bevezetés
szakemberré vált. A napóleoni háborút követő dekonjunktúra idején, 1811-ben Bartosságh fokozatosan elveszítette pénzügyi megtakarításait. Batthyány Antal31 gróf biztosaként az 1812-es és 1813-as év fordulóján négy hónap időtartamra megbízott lett az Illyriumban (Ozalj, Brod és Grobnik körüli birtokokon), majd pallini Inkey Antal32 Iharosberény központú uradalmának jószágigazgatójaként működött 1815 és 1817 között. Innen még 1817-ben özvegy Esterházyné Castiglione Borbála grófnő dárdai,33 galántai és románfalvi uradalmainak gazdasági kormányzói tisztségébe gyapjúismeret nemzetközileg elismert szaktekintélye volt. Agrártörténeti kutatásokkal is foglalkozott. Ötvennél több - magyar, német, angol és francia nyelven megjelent - szakkönyvet és tanulmányt írt. MATOLCSI, 1989 31 Batthyány Antal József gróf (1762-1828) császári és királyi kamarás családjával szinte állandóan külföldön - főleg Bécsben és Milánóban - tartózkodott, ő alig, fiai - Gusztáv és Kázmér - egyáltalán nem tudtak magyarul. Két fia közül Kázmér volt a fiatalabbik, ami társadalmi és jogi helyzetét is hátrányosan érintette. Az apa halálát követően a két fiú vagyonközösségben élt, majd hosszas vagyonmegosztási tárgyalások után, 1837 végén egyezségre jutottak. Batthyány Kázmér tulajdonába került a Körmend (Vas vm.), Siklós (Baranya vm.) és a Bicske (Fejér vm.) központú uradalom Magyarországon, valamint a Bród (Brod, Pozsega vm., ma: Slavonszki-Brod, H.), Ozalj (Zágráb vm.; ma: Ozaly, H.) és Grobnik (ma: Tengermellék-Hegyvidék, H.) központú uradalmak Horvátországban. A nagykorúság elérésével, tehát a vagyoni függetlenséggel kezdődött meg a magyart szónoki szinten elsajátító Batthyány Kázmér közéleti tevékenysége, aki Kossuth híveként vett részt a reformmozgalomban és a forradalomban. Emigrációban halt meg, Párizsban. PETERD1, 1997. és FÜZES, 2004. 32 Pallini Inkey Antal (1776-1831) a család két ágra szakadásakor az iharosberényi (Somogy vm.) birtok örököse. 1800-1803 között Somogy vármegye szolgabírájaként, 1806-ig első aljegyzőjeként, majd táblabírójaként vett részt a közéletben. Az 1827-ben alapított pesti kaszinó mintájára alakultak sorra a vidékiek is. „Xantus Ignác ügyvéd, Széchenyi jogtanácsosa 1828 nyarán Csákányból jelentette Széchenyinek, hogy a kaposvári kaszinó megalakult és a vármegyeház egyik termében van elhelyezve. Első elnöke Somssich József kamarás volt, üléseit Inkey Antal lakásán tartja és számvevője Czindery László.” BŐSZE, Év n.: A 18. századtól 1849-ig/6. fejezet. 33 Esterházyné Castiglione Borbála (1755. február 23. - 1842. február 6.) galánthai gróf Esterházy Kázmér (1749-1802) özvegye. A Dárdai (Baranya vm.) Uradalom, amelyet 1748-ban még a Veteráni család birtokolt, 1752-ben a Conscriptio Domestica szerint [1711-1752 - eredeti kézirat - Baranya megyei Levéltár, Pécs] már galánthai gróf Esterházy János Károly (1723-1757) tulajdonában volt. In. PATAKY, 2009. II. A vidék lakossága a nagyharsányi csata után c. fejezetben. 12
