Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A gazdaságbéli tisztség és cselédek elrendeléséről
minden a helyszénen és valódi fontolás között tett jegyzéseg együfoglalva ugyan, de mégis az elölátó lehetség szerént rendes idöszabásokba, s planumba felosztva - ideje, hogy a nagy gazdaságnak folytatásáról, netalán változtatásáról vagy új haszonkereset ágairól tanátskozzunk. - Öszvehivattassuk tisztjeinket, pásztorinkat, majorosinkat a meghalgatás véget, hogy azután jelentései és közbevetett javallásai megfontolása után a legjobbat választhassuk, és rendszabásul kiadjuk. Szükséges tehát a tisztségre és tselédek helyesztetésére egy tekéntetet általiéban vettni és azután velek köztanátskozásba öszveülni — annak utánna pedig mindeniket különös foglalatosság körébe (Sphaera) késémi és ha lehet valami hasznost tanulni. VI. Hatodik Tzikely A gazdaságbéli tisztség és cselédek elrendeléséről altaljában Minek előtte e tzikely tárgyába mélyebben beléereszkedjünk, szükséges hogy elsőször az birtokos vagy annak helytartója belső lelkes voltájába szóljunk és azt (antropologice és psychologice)465 megvisgáljuk. Másodszor, a belső külömbségét kifejtsük, mely szerént a tiszt más, mint a szolga, a tseléd. - Melyek után mint a azerkesztetés, mint a helyhesztetés és a czélarányos bánás mód magátol szembetűnik. Előbotsáitottam már, hogy a gazdaság czélja a leglehetősebb haszon elérése a fő kormány (birtokos, annak helytartója vagy fő tiszt) az, amelytől az egész machina indítását vévén rendes mozgásba tartattatik, hiányosságába segétséget, jobbítást a kömyülállásokhoz képest változást nyer és tsak egy czéljának megfelelvén anyi hasznot haithatn amenyit környéke, kiterjedése az idő és az helyesztetése, kereskedés, világ forgása és más egyébb, maga hatalmán kívül fekvő kömyülállások megengednek. -Innen következik, hogy tsak anyit tulaidonithat magának, anyival is tsak felelhet ki ki, amenyi önnön magátol függ és se ditséretet, se gyalázatot nem érdemel olyanokért, amelyekrül maga vagy nem tett, vagy nem tehet. Nem külömbön az egész világnak rendes és igazságos forgása törvényei szerént fel kell tenni és valóban úgy tartjuk is, hogy minden jónak, igaznak, jó 465 antropologice és psychologice - antropológiai és pszichológiai szemszögből 115
