Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
Bevezetés
birtokainak részben feles bérlője,22 részben kormányzója volt. Bartosságh innen Pellérdre, Baranya megyébe, a nagyatádi Czindery grófok23 uradalmába került, ahol visszaemlékezése szerint 1804-ben árendásként, majd 1805-től adminisztrátorként egészen 1812-ig működött. Ez idő alatt különösen a juhnemesítés körül tevékenykedett nagy szorgalommal. Bartosságh József 1805-ben nősült meg, s egy vagyontalan leányt vett feleségül, rittscheidi Piltsch (Pilz) vértesszázados leányát, Friderikát. Házasságukból három leány és egy fiúgyermek született.24 Fiuk: Bartosságh Károly, mérnök lett.25 AFerenc-csatornánál, majd vadász, az „Ördöglovas” volt. Metternich herceg leányát vette nőül. (RÉVAI, 16. k. 532. p.) Birtokai: Bajna (Esztergom vm.), Bia (Pest-Pilis vm.; ma: Biatorbágy, Pest m.), Bicske (Fejér vm.), Both (Botpusztaként is; ma: Etyek része, Fejér vm.), Gyarmat puszta (ma: Gyermely, Komárom m.), Ráró (Győr vm.; ma: Ásványráró, Győr-Moson-Sopron m.), Szlavnica (Szalonca, ma: Slavnica, SÍ.) stb. 22 Feles bérlet. - A haszonbérlet egy fajtája, mely esetben a bérlő a teljes birtok időleges kezelése fejében az összes termény bizonyos részét, rendszerint felét természetben szolgáltatja. A feles bérlő tehát nemcsak egyes munkák teljesítését, hanem egy birtoktest kezelését vállalja magára. A feles bérlet rendszere különösen Olasz- és Dél- Franciaországban nagyon elterjedt (1893-1897 között megjelent forrás szerint); az olaszok mezzeriá-nak, a franciák metayage-nak nevezik. (PALLAS, „Feles bérlet” címszó). 23 Czindery László, nagyatádi (Pécs, 1792. július 6. - Pécs, 1860. január 24.) császári és királyi udvari tanácsos, az osztrák császári Lipót-rend és a katolikus pápai szent Gergelyrend lovagja. Ősei Várasd vármegyéből települtek át Somogyba a török kiűzése után. Apjától nagy vagyont örökölt, melyet nagykorúságának elérésével tovább gyarapított. Fiatalon több nyugat-európai országban járt. 1825-ben Somogy megyei alispán és országgyűlési követ volt. 1844-ben Vas vármegye föispánhelyettesi, 1845-ben pedig Somogy megye főispáni tisztét töltötte be. Jelentős birtokai voltak Somogybán (Nagyatád, Szigetvár) és Baranyában (Pellérd). 1839-től 1849-ig a Magyar Gazdasági Egyesület másodelnöke volt, és az egyletnél 840 aranyforintos alapítványt tett. Mint hivatalnok kiváló érdemeket szerzett Somogy megye lótenyésztésének emelése körül, saját lófajtájával, a „Czindery-faj” elnevezésű lovakkal vált híressé. Kaposvár fölött, a hetesi mezőn rendszeresen lóversenyeket rendezett. Szigetváron és Pellérden cukorgyárat, ugyancsak Pellérden az 1840-es években szeszgyárat és gőzmalmot alapított. Később Szigetváron még „szivarkagyárat” is hozott létre. Birtokaira svábokat telepített be. így az 1838-ban létrehozott pusztára is, amelyet feleségéről Teklafalunak nevezett el. Az 1840-es években Pécs és Szigetvár között négylovas gyorskocsit üzemeltetett. Halálával családja férfiága kihalt. PÉCS LEXIKON I. kötet, 2010. 141. p. és SZINNYEI 24 PÁLMÁNY, 1987 25 Bartosságh Károly (? - 1870. november 5.). A Ferenc-csatornánál, majd herceg Lippe dárdai (Baranya vm.) uradalmában volt főmérnök. 1839-ben végzett az Institutum Geometricumban, az első hazai technikai szakoktatást nyújtó intézményben, amely egyben az első európai polgári mérnökképző intézet is volt. II. József alapította 1782. augusztus 30-án. (FODOR, 1955. 161. p.) Kisdárda közös legelőjéről 1867-ből fennmaradt az általa készített kézírásos, színes akvarell térkép. Ugyancsak 4-5 térképe megtalálható a Baranya megyei Levéltárban is. 10
