Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)

VII. A szürkemarha-koponyákon végzett kraniológiai és kraniometriai vizsgálatok eredményei - 2. Az állkapcsok (mandibula) általános oszteológiai jellemzése

22. ábra: Állkapocsméretek Oldalnézet Az állkapcsok hosszúak, karcsúak. Az állkapocs testének (corpus mandibularis) alsó széle a fogsoroknál általában ívelt, előre kissé felemelkedik. Ha alaphelyzetben az állkapcsot sík felületre állítjuk, alsó éle (margó basilaris) egy vagy két ponton érintkezik vele. Hat állkapocs (10%) áll két ponton. Két ponton álló állkapcsa van a „visszatenyésztett őstuloknak" is.

225 Ha az állkapocs teste erősen ívelt, akkor az érintkezési pont az M

2

/M

3 közé húzott függőleges egyenes és az állkapocs alsó élének találkozásánál van (23/1. kép). A metszőfogi rész (pars incisiva) 119-162 mm-re, az állkapcsi szöglet hátrafelé 10-16 mm-re távolodik el a vízszintes síktól. Ha két ponton áll az állkapocs (23/2. kép), akkor az egyik pont az M első redőjével egy vonalban az állkapocs alsó ívén, a másik az állkapcsi szöglet [angulus mandibulae) legmélyebb pontjánál (Goc) van. Ebben az esetben az állkapocs teste előrefelé a vízszintes síkkal 30-32 fokos szöget zár be. Az állkapocs testén a metszőfogi és a zápfogi rész (pars molaris) között található az elkeskenyedő karcsú foghíjas szél (margó interalveolaris / diastema). A bikáknál a foghíjas szél hosszúságátlaga 121,1 mm, a szélső értékei, 104,7129,7 mm, az ökröknél az átlag 121,0 mm, a szélső értékei 101,5-133,1 mm, a teheneknél az átlag 112,3 mm, szélső értékei 99,2-125,9 mm. A diastema hoszszúságadatai jól mutatják, hogy a bikák, ökrök és tehenek esetében is az állkapocs 225 Két ponton álló álkapcsok: 1 bika, 2 ökör, 3 tehén: Ö. 64.12., T. 65.07., T. 65.14., T. 65.23., B. 70.64., Ö. 73.17., VÖ. 66.152.