Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)

VII. A szürkemarha-koponyákon végzett kraniológiai és kraniometriai vizsgálatok eredményei - 1. A szürkemarha-koponyák általános kraniológiai jellemzése

A hosszú fogsorú koponyák fogsorindexének értékei 30% felettiek. Ezek az egyedek 5 évesnél fiatalabbak voltak. A legkisebb arányszámok (25,7) a legidősebb, 14-18 éves egyedeknél találhatók. Az életkorokat figyelembe véve mindhárom nemnél egyértelműen megállapítható, hogy a fogsor hosszának aránya az életkorral fokozatosan csökken. A vizsgált magyar szürke marhák között rövid fogsorú egyed nem fordult elő. A premolaris fogsor (előzápfog, P

13

) index a molaris fogsor (zápfog, M

13

) és a premolaris fogsor (előzáp, P

13

) hosszainak arányát fejezi ki. ,, _ , . premolaris fogsor hossza [P

13 (22.)] x 100 relso premolaris index = — molaris fogsor hossza [M

13 (20.)] A bikák premolaris indexének átlaga 39,4, a szélső értékei 37,3 és 41,3. Az ökröknél az index értéke kissé csökken, értékátlaga 39,0, szélső értékei 36,3-42,3. A tehenek indexének értékátlaga 39,3 szélső értékei. 36,7-42,5. Rendellenes fogazat A fogak az életkortól függően kopottak. A szájpadlás fogsor melletti szakaszán hosszú, széles csontlerakódás látható. Néhány idős egyednél az állcsont külső oldalán is kialakul csontlerakódás. A fogak fiatal korban tarajosak, majd az életkor előrehaladásával a fogak rágófelülete fokozatosan ellaposodik. Az életkor növekedésével a rendellenes fogkopások előfordulása is nő. Hullámos fogkopás gyakran alakul ki, amikor a rágófelület folyamatos hullámvonalat ír le. A teknőszerű mélyedés a P^M

1 határára, vagy az M

1

, illetve M

3 rágófelületére esik. Egy tehénkoponyán (T. 66.128.) a jobb oldali M

3 rágófelület hátulsó részének túlnövekedését a jobb oldali M

3 rendellenes felépítése okozta. Az M

3 harmadik kúpja/redője hiányzik, ezáltal a felső fognak csak az elülső rágólapja kopott. Kisebb fogcsúcsokat lehet megfigyelni az M

3 rágófelület hátulsó részén, amikor az a fogsor rágófelülete fölé magasodik. Az antagonista M

3 rágólapjának hátulsó része pedig lekopva alacsonyabb, de a csukafogazattól eltérően kopott. Csukafogazat (prognathia inferior) 3 ökörkoponyán alakult ki teljes mértékben: egynél (Ö. 65.19.) enyhe, egynél (Ö. 66.151.) erős, és egynél (Ö. 73.16.) aszimmetrikus, a bal oldali erősebb. Csukafogazat észlelhető a Morgó nevű bika (B. 71.12.) koponyáján is, ahol az M

3 rágófelület hátulsó kúpja magas, és P

1 kopott. A szürkemarha-koponyákon pontyfogazat (prognathia superior) nem található. Sok egyednél a P

3-M

1 között gyökérkereszteződések, fogínygyulladások, illetve tályogok figyelhetők meg. Általános az aszimmetrikus fogkopás, amikor az egyik oldal fogsora jobban kopott, mint a másik oldal fogsora. Sok felső fogsornál a zápfogak M

13 külső (labialis), igen ritkán a belső (lingualis) oldalán is egy 2-3 mm-es sávban kimaródás figyelhető meg. Ez feltehetően a rágástechnika következménye, mivel fiatal állatoknál még nem alakul ki.