Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)

VI. Kraniometriai vizsgálati módszerek

Koponyamérőpontok Jele Elnevezése Meghatározása ZI* Zygolacrimale a zygomaticolacrimalis varrat aboralis pontja a szemüreg peremén Zmi Zygomaxillare inferior a zygomaxillaris varrat ventralis pontja Zt* Zygomaticotemporale superior a járomcsont leghátsó pontja a zygomaticotemporalis varraton Hátulnézet (norma occipitalis) B Basion az öreglyuk ventro-oralis pontja c Condylion a condylus occipitalis dorso-lateralis pontja P Inion a protuberantia occipitalis aboralis pontja Ju* Jugale a processus jugulares ventralis pontja (csúcsa) O Opisthion az öreglyuk dorso-caudalis pontja Osp* Occipitostenion a nyakszirt medialis pontja a halántékárok mentén Ot Otion a nyakszirt lateralis pontja a halántékcsont szélén Alulnézet (norma basalis) ia* interalveolare a foghíjas szél élének ventro-medialis pontja lm* Incisivomaxillare a maxilloincisiva varrat oralis pontja ventralis felszínén Mol* Molare az M

1 koronák oralis pontjait összekötő egyenes median-sagittalis metszéspontja Pd Postdentale az M

3 koronák caudalis pontjait összekötő egyenes median-sagittalis metszéspontja Pm Premolare a legelső premolaris koronák oralis pontjait összekötő egyenes median-sagittalis metszéspontja Po Palatinoorale a szájpadlás palatíno-maxillaris varratának oralis pontja a median-sagittalis síkban Sph Sphenobasion a synchondrosis sphenooccypitalis (nyakszirt-ékcsonti varrat) median-sagittalis pontja Ss Synsphenion a synchondrosis intersphenoidea median-sagittalis pontja St* Staphylion a szájpadláscsont caudalis pontja a median-sagittalis síkban Zi Zygotemporale inferior a zygotemporalis varrat aboralis pontja a járomív ventralis felszínén zy Zygion a halántékcsont járomnyúlványának lateralis pontja * Angela von den Driesch nem használja. * A Bos homlokcsontra alkalmazva. korrelálása, illetve a szarvformák metrikus alapon történő elnevezésének kísérlete. Az általa alkalmazott koponyaméretnél szintén a Duerst-féle mérőpontokat használta. A J. U. Duerst által meghatározott mérőpontok és méretek nagy száma (1930) a mai kutatás számára fölöslegesnek tűnhetett, ezért azokat lényegesen csökkentették. A Duerst-féle mérőpontokat felhasználva Angela von den Driesch az archaeozoológusok számára egy ábrákkal kiegészített koponya- és csontmérési